[KATALIST] Húsvéti köszöntő

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve --
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

Amióta csak eszméletére ébredt, az emberiség érzi, hogy az ember több önmagánál. Örök dilemma a halál, magyarázatot várunk arra, mi lesz mindabból, ami több mibennünk a múló anyagnál. Két dolog ejtette ámulatba Kantot: a csillagos ég és a szív mélyén megszólaló hang. E hangtól vezérelve keresi minden ember a választ.

Mi, keresztények, hiszünk abban, hogy az a Jézus, aki 2000 éve Palesztinában élt, meghalt és föltámadt, nem más, mint az Isten fia, az emberiség megváltója. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy ez nem a mi szellemi teljesítményünk eredménye, nem a mi érdemünk, hanem ajándék: az úgynevezett kegyelem. Tudjuk azt is, hogy amiről ilyenkor beszélünk, nem történelmi tény, amiből merítünk, az a hit.

Meg vagyunk győződve viszont egyszersmind arról, hogy az a válasz, amelyet Jézus feltámadása az emberiség örök kérdésére megfogalmazott -- válasz minden tiszta szívnek, melyben újra és újra megszólal az a hang, mely Kantot ihletett csodálattal töltötte el. Éppen ezért hiszünk a húsvét egyetemességében; üzenetének, mondanivalójának vallásoktól független érvényességében.

Könyvtáros hivatásunknak legszebb erényei közé tartozik, hogy tisztelettel és hálával tekintünk a múltra, és felelősséget érzünk a jövőért. Ekképpen hidalva át az időt. Munkánkban titokzatosan és minden hivalkodás nélkül az örök föltámadás rejtőzködik.

E gondolatok jegyében kívánok minden kedves kollégámnak emelkedett lélekkel teli, áldott, szép húsvéti ünnepeket.

Csabay Károly