akinek/amiben akar,
olyan forrást használ, amit akar. Ha akarja, rugalmasan elkerülheti a
"másféle tapasztalások"
kognitív disszonanciáját.
A "károssági verseny" díjkiosztójával az a baj, hogy a pálmát saját
világnézeti platformunkról osztogatjuk:
tehát nem függetlenül (= objektíven). Pedig ez lenne a tudományosság
egyik általános kritériuma.
Az én konklúzióm: marxisták és turániak követéséhez semmi szükség a
Wikipédiára, ment az már előtte is vastagon.
Ami bármelyik ideológia szekértolását illeti: ahhoz rengeteg segítséget
nyújtottak, nyújtanak és fognak nyújtani az adott ideológia
szolgálóivá szegődött tudósok, szakértők. Akadémiánk sok régi és jelen
tagján markánsan látható, merre felé "húzta/húzza el"
objektivitásukat a világnézeti elköteleződés. A "művelt tudomány" tehát
inkább nevezhető kanonizáltnak, mint igazságnak :-)
A gondolatok történelmi léptékű felülírásához szintén semmi szükség rá,
régi gyakorlat.
A "szabad" ismerettárak legnagyobb bűne(?), hogy egyértelműen teret
nyitnak a nem kanonizált, nem akadémikus tudásnak.
Hogy ebben mennyi a szimpla hülyeség, az ideológiai fanatizmus stb., azt
mindenki szabadon döntheti el.
Ja, hogy közben megjelenik a mérlegelés, a saját szellemi
szabadságunkkal élés kényszere? Micsoda tragédia :-)
Ha már ez könyvtári fórum és nem valami gagyi politizáló topik, ne
maradjon idézés nélkül a tudományosság problémájáról
(hangsúlyoznám, a szerző az MTA köztestületének tagja, nem pedig "holmi"
wikipédista!):
"[...] a tudományról kiderül, hogy ezek paradigmákban léteznek, és ezen
paradigmáknak az az érdekességük, hogy összemérhetetlenek. Nem arról van
szó,
hogy valamilyen módon összemérhetjük őket, és ezek között dönthetünk
abban, hogy ez az igaz, ez meg a hamis paradigma.
[...]
Borzasztóan zavarja a tudományos közéletet, ha relativizálónak tekintik,
mert öntudata, a társadalmi hasznosság és elfogadottság, minden ahhoz
kötődik, beleértve a pénzeket is, hogy ezek nem relatív dolgok, hanem
valamilyen módon az objektív igazság részei.
Két utat mutatnak. Az egyik a megfelelés irányába mutat: olyan nyelvet
találni, amelyben létrehozhatók a különböző paradigmák közötti megfelelések.
Hangsúlyozom, nyelvet találni, amelyben létrehozható a megfelelés. A
dolog nem nagyon működik. Egy nagyon egyszerű példa, ha valaki nézi a
tudományos világ
tudományos közéletét, ezek a tudományos paradigmák nem is találkoznak
egymással. Biztos, ha az egyik képviselői konferenciát rendeznek San
Franciscóban,
akkor a másiké Hongkongban van ebben a dologban, és útközben sem
cserélnek eszmét. Lehet, hogy a pókerről igen, de erről a problémáról nem.
Ezért ebben az értelemben ezek a felfogások nem is találkoznak
egymással. A másik út, hogy hozzákötik a használhatóság problémájához.
Azt mondják, hogy a paradigmák bizonyos súlyait az dönti el, hogy
mennyire mutatkoznak hasznosíthatónak, nem a szó egészen primitív,
pragmatikus, mindennapi
értelmében, hanem mennyiben segítenek abban, hogy a világgal manipulálni
tudjunk. A manipulációba tessenek beleérteni a világegyetemmel való
manipulációtól kezdve a
mindennapi életünket, a pszichikumunkkal való manipuláció egész
rendszerét. Mindezek alapján a tudományosság követelménye tulajdonképpen
úgy fogalmazható meg,
hogy elfogadjuk: a tudomány a megismerésnek mégis valamiben sajátos
formája. Miben sajátos formája? Abban, hogy bizonyos követelményeknek
konzekvensebben
és előírások mentén próbál meg megfelelni. Ezek a követelmények arra
vonatkoznak, hogy bizonyos eljárásokat a megismerés során be kell
tartanunk."
Mihály Ottó: Korszerű tudományosság és a tudományosság mint kritérium
[részlet]
(Online forrás:
ftp://www.oki.hu/download/Tankonyvdialogusok/Tankonyvdialogusok-III-16.pdf)
A szerző többi meglátása is érdekes, különösen, mert a kérdés a
"tanítandó tudás" dilemmáira van kihegyezve.
Üdv.:
Szabó G. Tibor
2011.03.20. 18:50 keltezéssel, szabó béla írta:
> T. Lista!
>
> Igen, csakugyan, sok hamisság, sületlenség van a wikipédián.
> A magyar változaton is. Ezek egy része jóindulatú bambaság; más része
> rosszindulatú hazugság. Nem egyszerű eldönteni mikor mi.
> Ungváry Rudolf kázó azonban egyoldalúan hozza példáit. Én nem hozok
> példákat, mert állításom igazáról bárki igen hamar meggyőződhet,
> Az elavult és ab ovo tudománytalan marxista nézetek a délibábos
> őstörténészkedésnél sokkalta markánsabban vannak jelen a hálón.S a magam
> meglátása szerint sokkalta károsabbak.
> A wiki-féle "szabad" ismerettárak nem sokat érnek, mert meglehetősen rossz
> minőségűek. Mindenféle lexikont, enciklopédiát stb. szakembereknek
> szerkeszteni szükséges. Így a lehet(ne) akár marxista, akár "délibábista"
> hálózati lexikon is egymás mellett, s a használónak meglenne a választási
> szabadsága. Így viszont nincs.
>
> Szabó Béla István
>
> ----------------------------------------------------------------------
>
> Message: 1
> Date: Sat, 19 Mar 2011 15:14:22 +0100
> From: Nagypál László<lnagypal@hotmail.hu>
> Subject: [KATALIST] wikipedia es szakirodalom
> To:<katalist@listserv.niif.hu>
> Message-ID:<SNT126-W38C5D4C9B77E0D4DD85392B3B30@phx.gbl>
> Content-Type: text/plain; charset="iso-8859-2"
>
>
> A MEDFEM-L nevu amerikai levelezolistan mostanaban tobb szakerto panaszkodott,
> hogy az angol nyelvu Wikipediaban
> o"k mikor -- egyetemi oktatokent -- frissitik a kozepkori targyu szocikkekeket
> a legfrissebb kutatasok es szakirodalom alapjan,
> utana viszont ismeretlenek (-- szerkesztok? --) rendre visszajavitjak,
> felulbiraljak a tartalmakat az elavultabb szakirodalomnak
> es a regebbi (romantikus) elkepzeleseknek megfeleloen.
> Gondolom, hogy szerencsere ilyen jelenseg nalunk egyaltalan nincs.
> (NpL)
> --------- következő rész ---------
> Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
> URL:<https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20110319/2b2361ed/attachment-0001.htm>
>
> ------------------------------
>
> Message: 2
> Date: Sat, 19 Mar 2011 15:24:39 +0100
> From: Csabay Károly<csabay58@gmail.com>
> Subject: Re: [KATALIST] wikipedia es szakirodalom
> To: katalist@listserv.niif.hu
> Message-ID:
> <AANLkTi=9h8vUmsF2KYf2DkDgZ++jjyWAC_15wJh6cqZy@mail.gmail.com>
> Content-Type: text/plain; charset=ISO-8859-1
>
>> A MEDFEM-L nevu amerikai levelezolistan mostanaban tobb szakerto
>> panaszkodott,
>> hogy az angol nyelvu Wikipediaban
>> o"k mikor -- egyetemi oktatokent -- frissitik a kozepkori targyu
>> szocikkekeket
>> a legfrissebb kutatasok es szakirodalom alapjan,
>> utana viszont ismeretlenek (-- szerkesztok? --) rendre visszajavitjak,
>> felulbiraljak a tartalmakat az elavultabb szakirodalomnak
>> es a regebbi (romantikus) elkepzeleseknek megfeleloen.
>> Gondolom, hogy szerencsere ilyen jelenseg nalunk egyaltalan nincs.
> Csakugyan: KIZÁRT DOLOG :-))
>
> Jó téma... Várom Bennót és a többieket.
>
> CsK
>
>
> ------------------------------
>
> Message: 3
> Date: Sat, 19 Mar 2011 22:13:12 +0100
> From: Ungváry Rudolf<ungvary@hungary.com>
> Subject: Re: [KATALIST] wikipedia es szakirodalom
> To: 'Csabay Károly'<csabay58@gmail.com>,<katalist@listserv.niif.hu>
> Message-ID:<43818FD9549243158F15835C4AFBD745@ARIEL>
> Content-Type: text/plain; charset="iso-8859-2"
>
> A magyar Wikipédiában egész sor délibábos szócikk van. Nincs olyan probléma,
> mint az angol esetén: nem írnak felül szakmailag korrekt szócikkeket, hanem
> az, hogy a tárgyilagosság köntösében olykor eleve olyan szócikkek készülnek,
> melyek mögött valójában világnézeti spekulációk terjesztése rejlik, és
> ezekhez komoly szakemberek nem nyúlnak hozzá.
>
> Adott esetben hiába jelzik a Wikipédia szerkesztői a szócikk elején, hogy a
> szócikkben szereplő állítások nincsenek kellően bizonyítva, maga a szöveg a
> laikus számára hitelesnek látszik, és változatlan marad, mert a szerzők nem
> győzhetők meg.
>
> A Katalisten korábban már írtam róla, hogy az érintett szócikkek szerzői
> kész tényként kezelik állításaikat, egy részükben egyáltalán nem, vagy csak
> általánosan utalnak arra, hogy léteznek ellenzői az ismertetett felfogásnak:
> olyan a megszövegezés, mintha az okkult és a tudományosan megalapozott
> állítások között valamiféle egyenrangúság léteznék. Példa a "pálos
> rovásírás", a "Nagy-Kurultáj", "madjarok", "nusaybini magyar muszlimok", a
> "Turán" (és annak 2. lábjegyzete minden kritikai utalás nélkül), a "turáni
> átok" (egy mondatban ugyan utalnak arra, hogy egyesek szerint az egészet a
> 19. században találták ki, de a cikk egésze azt sugallja, mintha valamiféle
> ténylegesen létező dologról lenne szó). Az ilyen szócikkeknek többnyire
> nincs más nyelvű változata sem, ill. fölmerül a gyanú, hogy ugyanazok írták,
> akik a magyart is.
>
> Parádés példa az Attila szócikk: a Wikipédiában honos stílusnál valamivel
> "mesélőbb" formában, nagyon rejtetten "fényezi" a szerző a hun uralkodó
> alakját, melyet egyáltalán nem olyan könnyi "megfogni". (Elég ehhez, ha
> összevetjük az angol vagy német változatokkal.). A vitalapon nyoma nincs
> annak, hogy bárki reflektált volna erre; nem is volna olyan egyszerű,
> annyira áttételesen érvényesülnek sugallatok.
>
> Más: ha megvizsgáljuk számos szent szócikkét, sok esetben azt
> tapasztalhatjuk, hogy a magyar változat sokszor kizárólag a vallási
> hagyományt adja közre, a német, angol stb. változatban viszont többnyire a
> nem vallási szempontoknak, tudományos kritikáknak is helyt adnak (Pl.
> "Remete Szent Pál").
>
> Ungváry Rudolf
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5969 (20110320) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
