Nem tudom, mennyire melegágyai meg gócpontjai a könyvtárak a szerzői
jogsértésnek, ahogy azt sem,
miért célszerű azokat "úgy általában" bírósági kártérítéssel fenyegetni.
Félni valószínűleg nem "a könyvtáraktól" vagy a korszerű eszközöktől
kell, miközben fanatikus megosztók milliói élnek a Földön.
Kíváncsian várom az MKE álláspontját a Könyvkiadók Egyesülésének
megbeszélésén elhangzottakról ;-)
Tartsuk be szigorúan az Szjt.-t - de annak ne csak a korlátozó, hanem a
szabad felhasználás eseteire vonatkozó részét is
ismerve és alkalmazva. Ez elegendő mozgásteret biztosít mindazoknak,
akik jogosan várják el akár a normarendszertől,
akár a könyvtáraktól a kulturális esélyegyenlőség biztosítását.
Korszerű technikai eszközök állnak rendelkezésünkre: kiváló minőségű
fénymásolók és digitalizáló, valamint adathordozó eszközök,
melyek jogsértés nélkül használhatóak meghatározott műtípusok
részleteinek(!) másolására, digitalizálására és elektronikus tárolására
magáncélra úgy,
hogy az a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem
szolgálhatja.
A szabad felhasználásért cserébe a szerzők - a jogvédő szervezetek révén
- a fenti technikai eszközök árába beépített jogdíjakból részesülnek.
Abban semmi kivetnivaló nincs, ha a könyvtárakban a haszonkölcsönzés
után megjelent a fénymásolás lehetősége,
majd megjelent a számítógépekhez, internethez való hozzáférés lehetősége
és megjelentek az olvasói (önkiszolgáló) használatra biztosított
szkennerek is.
Könyvtárunk tájékoztatással, IKT mentorálással támogatott kutatóhelyein
6 db lapolvasó áll a felhasználók rendelkezésére, továbbá
tollszkennereket is tudunk biztosítani:
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=tollszkenner_a_kezukbe_--_fenymasolas_helyett_digitalis_jegyzeteles_a_konyvtarban
Ne feledjük: a digitális magáncélú másolatkészítés csak akkor minősül
szabad felhasználásnak, ha
- azt a felhasználó maga (saját kezűleg) és
- meghatározott műtípusoknak (könyv, időszaki kiadvány) csak
részleteiről készíti,
- a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálva.
Természetesen felelősek vagyunk azért, hogy felhasználóink a könyvtárban
ne viselkedjenek/viselkedhessenek jogsértő módon.
Abból a szempontból nincs igaza Eötvös Péter Mátyásnak, hogy egy
közintézménynek (itt: a könyvtárnak)
"elidegeníthetetlen és megkérdőjelezhetetlen tulajdonsága a
törvényesség". A törvényesség a működés egyik jellemzője és csak
akkor áll fenn, ha a munkatársak a hatályos törvényeket betartják és a
könyvtárban olvasóikkal is betartatják.
Hiszem, hogy a könyvtárak úgy kívánnak a lehető legtöbbet nyújtani
olvasóiknak, hogy azt törvényesen tegyék. Ezért vannak ilyen szakmai
programok:
http://www.nemasolj.hu/aktualis_programok.php?a=Egyetemi_konyvtarak_szakmai_foruma_az_illegalis_fenymasolas_ellen
Kérem, hogy a törvény szigorát és engedékenységét együtt lássák - és
örüljenek mindkét oldalának!
Annál nagyobb baj nem lehetne, hogy valamelyik oldal (akár a
szerzői/kiadói, akár a felhasználói) brutálisan maximalizálhatná saját
érdekeit.
Tisztelettel:
Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, Könyvtár
http://www.pszfz.bgf.hu/gkz
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: +36 (92) 509-941
--------------------------------------------------------------------
2011.02.23. 10:34 keltezéssel, kissgabo@tintakiado.hu írta:
> Kedves Kollégák!
> Köszönöm Szabó G. Tibor szakszerű, kimerítő válaszát. A törvény szigorú.
> Kérem a könyvtárak munkatársait a legkörültekintőbben járjanak el a
> digitalizálással kapcsolatban.
> Tegnap este (2011. február 22-én) a Könyvkiadók Egyesülésének
> megbeszélésen szóba került, hogy sajnálatos módon a magyar közkönyvtárak
> az illegális másolások és törvénytelen digitalizálások gócpontjai. Ezért a
> jövőben a sértettek nem fognak megelégedni a törvénytelenségek
> megszüntetésével, hanem adott esetben kártérítésért bírósághoz fognak
> fordulni.
> Kérem a könyvtáras kollégákat, a jövőben még körültekintőbben járjanak el.
> Köszönettel: Kiss Gábor, igazgató, TINTA Könyvkiadó
>
>
>> Kedves Adrienn!
>>
>> A szakdolgozat nem nyilvánosságra hozott mű (kézirat), minden joggal a
>> szerző rendelkezik.
>> Mivel nem lett nyilvánosságra hozva, nem vonatkozik rá az Szjt. "szabad
>> felhasználás" köre (Szjt. 33. § (1) bek.)
>> Emiatt törvényesen még idézni sem(!) lehetne belőle, bár a gyakorlatban
>> idézik és hivatkozzák.
>>
>> 2002-ben írásos állásfoglalást kértem az Artisjustól, többek közt erre is:
>> "Szükséges-e a nyomtatott vagy digitális szakdolgozati példányok
>> könyvtárban történő
>> megtekintéséhez (helyben használatához, másolási lehetőség nélkül) a
>> szakdolgozat
>> szerzőjének kifejezett (pl. írásban dokumentált) engedélye?"
>>
>> Az Artisjus a szakdolgozatot intézkedések előkészítő okiratának tekinti
>> (intézkedés a tanulmányi feltételek
>> teljesítésének intézményi igazolása, záróvizsgára bocsátás, diploma
>> kibocsátása stb.),
>> ezért az a szervezet belső felhasználási körében is szerzői jogi védelem
>> alatt álló műnek tekintendő, viszont
>> a nyomtatott vagy digitális szakdolgozat könyvtári megtekintéséhez
>> (másolás nélküli helyben használat) nincs szükség a szakdolgozat
>> szerzőjének engedélyére.
>> Ezt persze korlátozhatja a dolgozatban érintett személyek vagy
>> szervezetek joga (pl. egy vállalkozásé),
>> akik kérhetik és többnyire meg is kapják az oktatási intézménytől a
>> titkossá minősítést.
>> Ebben az esetben a titokgazda hozzájárulása nélkül már senki sem
>> kutathatja a dolgozatot.
>>
>> Tehát: általában HELYBEN OLVASNI LEHET a szakdolgozatokat, de másolni
>> belőlük még kézírással sem jogszerű.
>> Bár nem idézhetők és nehezen hozzáférhetők, hivatkozni lehet és kell is
>> őket, ha az olvasó saját művében bármit felhasznált.
>> A helyben olvasást/kutatást úgy kell biztosítania a könyvtárnak, hogy a
>> szerző jogai ne csorbuljanak: ne másolhassák
>> se kézzel, se technikai úton.
>> (Jogi vita tárgya lehet, hogy az e-szakdolgozatot egy időben, több
>> képernyőn megjeleníteni, illetve érint e valamely szerzői jogot,
>> pl. a nyilvánossághoz való közvetítést. Elvileg ha egy időben többen
>> olvashatják, az már nyilvánosság...)
>>
>> Az e-dolgozatok szerzői jogi védelmére különböző technikák vannak:
>> - dedikált PC-k háttértárairól, letiltott portokkal, blokkolt print
>> screen-nel és tiltott hálózati hozzáféréssel kutathatók (nem tudják
>> kimenteni/továbbítani),
>> - szerverről szolgáltatják dedikált számítógépekre (pl. csak a könyvtár
>> számítógépeire), ahol a kliens számítógép szimpla megjelenítő eszköz,
>> oda nem töltődik le semmi és a print screen-t is blokkolják (nincs mit
>> menteni/továbbítani),
>> - DRM megoldás a dolgozatfájlban: nem nyomtatható, másolható még része
>> sem, a betekintést szolgáló gépről eltávolítva pedig megnyithatatlanná
>> válik.
>> Arra persze nincs védelem, hogy sutyiban mobillal fényképezgessék akár
>> papírról, akár a képernyőről...
>>
>> Szakdolgozat szabadon csak úgy/akkor terjeszthető, ha ehhez a szerző
>> hozzájárult. A hozzájárulást mindenképp célszerű írásban rögzíteni,
>> hitelességének mértékén (pl. kell-e teljes, bizonyító erejű magánokirat)
>> lehet vitatkozni.
>>
>> Amennyiben a szerző (pl. egy nem kizárólagos, időtartamra nem
>> korlátozott) felhasználási engedélyben hozzájárul, az oktatási intézmény
>> jogszerűen közvetítheti a
>> művet nyilvánossághoz az internet útján is. Más intézmény/magányszemély
>> akkor veheti át az ilyen művet saját honlapján/adatbázisából való
>> közvetítésre,
>> ha a felhasználási engedély tartalmazta a közvetítés jogának 3.
>> személyre történő átruházhatóságát.
>> Természetesen a felhasználási engedélyt a szerző kötheti jogdíj
>> megfizetéséhez is!
>>
>> Mi jelenleg a következő tájékoztatást nyújtjuk a szakdolgozatokat
>> kutatóknak: http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/szakdolg/szakdoli.htm
>>
>> A kérdésnek nem vagyok a szakértője, tehát bármely kijelentésemmel
>> kapcsolatban fenntartom a tévedés jogát és különösen jó szívvel fogadom
>> Horváth Sándor Domonkos esetleges észrevételeit, korrekcióit!
>>
>> Az utolsó szó jogán egy magánvélemény: a legszélesebb nyilvánosság
>> gátolná leginkább a szakdolgozatok tartalomlopását (ma a lebukás esélye
>> "egy konzulenssel odébb" már minimális), jótékonyan hatna a minőségre, a
>> színvonal hallgatók, konzulensek, intézmények közötti összevethetőségére.
>>
>> Üdv.:
>>
>> Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
>> Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, Könyvtár
>> http://www.pszfz.bgf.hu/gkz
>> 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: +36 (92) 509-941
>> --------------------------------------------------------------------
>>
>>
>> 2011.02.22. 9:36 keltezéssel, konyvtar írta:
>>> <http://www.zskf.hu>
>>> <http://www.zskf.hu>
>>> 1039 Budapest, Kelta utca 2
>>> 1300 Budapest, Pf. 47
>>> Tel.: (+36 1) 454 76 00
>>> Fax: (+36 1) 454 76 23
>>> www.zskf.hu
>>>
>>>
>>>
>>> Tisztelt Kollégák!
>>>
>>> Van-e valaki közöttetek, aki tud, esetleg talált is már arra nézve
>>> jogszabályt, hogy mennyire kell védeni a szakdolgozatokat és a
>>> diplomamukákat az elektronikus, nyilvános közzétételektől. Ezek mennyire
>>> terjeszthetők szabadon?
>>>
>>> Köszönöm szépen előre is a segítségeteket!
>>>
>>> Üdvözlettel:
>>>
>>> Rétháti Adrienn
>>> könyvtáros
>>> Zsigmond Király Főiskola Könyvtár
>>> Zsigmond Király Főiskola
>>> (+36 1) 454 76 00/223
>>> konyvtar@zskf.hu
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5902 (20110224) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
