Szerintem Gábor és más sem vitatta, hogy van-e hely a Nap alatt
noname/friss oktatók számára.
(Annyira viszont egy kezdő se legyen noname, hogy ne fussa neki egy
bemutatkozó webhelyre,
törekvéseit, érdeklődését stb. bemutató blogra, amivel meggyőzheti
lehetséges diákjait...)
Én kizárólag azt a véleményt kívánom képviselni, hogy a kurzusválasztás
- mint annyi más - egy többtényezős döntési folyamat.
Egy döntési folyamatban
- minden ismeretlen paraméter bizonytalanság,
- minden bizonytalanág kockázat és
- minden ismert paraméter javítja a (képzésválasztási) döntés
megalapozottságát.
A képzés egy szolgáltatás, melynek olyan (ki)választási feltételei
vannak, mint tartalom, költségek, oktató, helyszín, körülmények stb.
Ha tehát az oktató kilétének ismerete javíthatja a döntéshozatalt, akkor
erre meg kell adni az esélyt a potenciális
tanulók számára. Ez csak részben marketing kérdés, kultúra kérdése is:
tájékoztatási (1) és demokratikus (2) kultúráé.
Miért?
1. A mi szakmánk többek közt arról szól, hogy megfelelő dokumentumok
révén hozzásegítjük a felhasználót,
hogy "tájékozottsági állapotában" pozitív változás állhasson be. A
kurzusprogram egyik hasznos (döntést befolyásoló) információeleme (lehet)
az oktató kiléte, referenciái, korábbi szakmai/oktatási eredményei.
(Persze fontos lehet a korábbi hallgatók mért elégedettsége is, de ez
más téma.)
2. A demokrácia fontos része a döntési szabadság. A döntési szabadsággal
pedig csak megfelelő információk (tájékozottság)
birtokában élhetünk helyesen. (Az megint más téma, ha folyton megszokott
pártpreferenciánkra hagyatkozunk, vagy "megfelelő" információforrásnak
csak a Nemezt vagy a Népszabót tekintjük.)
Én pl. szívesen bízom a Könytári Intézet, a Királyi Posta vagy - ha
korábban éltem volna - a Szent Inkvizíció kompetenciájában, de még
szívesebben abban, ha magam dönthetek.
Bármikor életemben, ha élhettem oktatóválasztási joggal, éltem is vele.
Nem vitatom, hogy a kukutyinfalvai program tömegvonzásának mennyi az
esélye (sajnos kevés, bár volt már rá példa, hogy
ilyen "Kukutyinfalvákon" érdekes és tömegvonzó programok valósultak meg,
pl. Művészetek Völgye).
Tehát: hogy ki mennyire tartja nyerőnek vagy nem nyerőnek leendő
oktatója kilétének ismeretét, az oktató szakmai el- és közismertségét, a
róla alkotott véleményeket, magánügy.
De, hogy ez az ismeret jó okkal döntési szempont lehet egyesek számára,
szerintem biztos.
Akkor miért is ne tartsuk természetesnek az oktató kilétének
megismerhetőségét?
Ami Budapestet, Gyevit, költséghatékonyságot stb. illeti: évekkel
ezelőtt bátorkodtam (a Levlap 2004/4. számában) feszegetni az ECDL
teljesíthetőségének kérdéseit kötelező továbbképzési
rendszerünkben, mert dühített, hogy ezért kollégáknak Bp.-re kell
utazniuk a KASZ által akkreditált képzésre (kiesés a munkából,
költségnövekedés stb.), miközben a Neumann János Számítógép-tudományi
Társaság által akkreditáltan helyben,
három utcával odébb is tanulható volt. Nem tudom, mennyivel vagy miért
jobb a KASZ akkreditációja, mint az NJSZT-é vagy fordítva, de ha van
lényegi különbség, akkor az szerintem valamelyik akkreditációs rendszer
hitelességét
kérdőjelezi meg. Ha viszont nincs különbség, akkor pedig hülyeség
megnehezíteni az életet, nem? :-)
Minőségügyi szakemberként fontosnak tartom a minősítési rendszerek
működtetését, de elszomorít, ha azok néha csak piacfelosztásra, sajátos
privilégiumok, "biztos bevételek" megteremtésére alkalmasak egyes
érdekkörök számára.
Üdvözlettel:
Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
2011.01.10. 20:53 keltezéssel, András Cseh írta:
> Tisztelt Mikulás Gábor!
>
> Levelét olvasva eszembe ötlött egy eléggé fontos kérdés, a válaszára, úgy
> vélem a Katalist olvasói is többnyire kíváncsiak lennének
>
> "A várakozás közben egyre erősebben felvetődik az emberben. Pl.:
> - Milyen képzés az, melynek oktatói névjegyzéke nem ügyfélvonzó hatású?
> - Ahol nem akarnak az oktatók nevével villogni? Ahol a neveknek nincs
> reklámértékük?"
>
> Tehát mit értünk ügyfélvonzónak? Egy budapesti könyvtáros számára miért lesz
> érdemes akár Zalaegerszegre vagy Nyíregyházára elutazni egy tanfolyam
> kedvéért?Miért fogja megérni számára a vidéki tanulás?
>
> Biztos hogy egy név miatt akarja valaki azt a témát tanulni? Tételezzük fel
> az illető friss oktató, de azt a bizonyos témát egy más aspektusból mutatja
> be, vagy egy bizonyos földrajzi területen már elismert, viszont az ország
> másik végében az ő neve még nem mond semmit a kollégáknak, de olyan
> tanfolyam (téma) van a kínálatban amit a többi könyvtári piaci szereplőtől
> még nem halhatott max csak olvashatott róla külföldi lapokban, ilyenkor mi
> a helyzet?
>
> Tehát hogy közérthető legyek egy tanfolyamnál biztos, hogy az a nyerő, hogy
> ki tartja, és elismert személynek kell lenni? Nem lehet csak a téma a
> motiváló erő? Egy országos szinten még nem ismert személy tarthat-e
> Kukutyinfalván (elnézést kérek mindenkitől, akit esetleg sért a kifejezés)
> egy tömegvonzó érdekes előadást, számszakilag pontosan mennyi az esélye
> erre?
>
> Üdvözlettel:
>
> Cseh András
> A Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Országos Szövetségének
> (Kecskeméti Civil Központ) könyvtárosa
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5776 (20110110) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist