> kötelespéldányok kedvezményezettjei mind közintézmények. Akkor pedig a
> rendelkezés rájuk nézve kötelező, és nem érdekes, hogy a feladat
> "akaratukkal egyezik"-e.
Ezen egészen meghökkentem.
A témához nem értve, csupán néhány szempont:
1. Az egyes könyvtártak "akarata" optimális esetben összhangban van
használóik aktuális és stratégiai igényeivel. Ha a kötelespéldány rendszere
ezzel összhangban van, akkor OK, egyéb esetben adóforintjaink kétszeresen is
kárba vesznek -- a jogszabály nevében. A fenti összefüggést nem feltételezve
a könyvtárak haszontalan tevékenységet (is) folytatnak. (Még meghallhatja az
Etikai Bizottság! ;-)
2. Legjobb tudomásom szerint Hollandiában 2 db kötelespéldány van. A kisebb
szám feltehetően önmagában is növeli a beszolgáltatási arányt. (Persze, ha
náluk háromszor gyengébb a dokumentumellátó rendszer vagy a megőrző funkció,
akkor e szempontot visszavonom.) Bár konjunktúrája van a közgazdasági
problémák mindenáron jogi eszközökkel való kezelésének, nekünk nem kellene
ebbe a csapdába esni.
3. Amiről már évek óta beszélni és főleg cselekedni kellene, az a digitális
kötelespéldány beszolgáltatása: a kiadó leadja megfelelő formátumát az azt
tárolni, feldolgozni képes szervezetnek -- legyen pl. könyvtár --,
nyomtatott példánnyal vagy anélkül, mely innentől kezdve a kiadóval
szerződéses keretek között szükség szerint terjeszt (e-könyvként vagy POD
alapon), akár évtizedekkel később is. A modell pl. Norvégiában,
Nagy-Britanniában évek óta működik, és előbb-utóbb nálunk is fog. Talán
praktikusabb, ha előbb. Vö.:
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=az_uj_angol_kotelespeldany-torveny_az_elektronikus_dokumentumokat_is_feloleli
4. Messzebbre mutat, de érdemes ügyködésünk belterjességére is rápillantani:
a könyvtárak az információ- és tudásvagyon egyre kisebb szelete felett
pozícionálnak, így egyre kisebb információvagyon felett folytatunk
eszmecserét. Ami mellett elsiklik a figyelmünk pl. a webarchiválás régóta
húzódó kérdése felett is. Vö. pl.:
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_nemzeti_konyvtar_tarolja_majd_az_online_sajtotermekeket_megelozo_szemleletu_konyvtarstrategia ,
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=a_vilaghalo_archivalasa_europai_tapasztalatok
5. Rokon probléma az irattározás kérdése: egyes figyelmeztetések szerint
elektronikusan tárolt közelmúltunk jelentős hányada gyakorlatilag
visszakereshetetlen. Vö.:
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=elveszhet_a_mult_a_digitalis_korban_meg_mindig_papirban_gondolkodnak .
Aztán, hogy ezt levéltári törvényben kell szabályozni vagy sem, azt nem
tudom. N.b.: a British Library tárolja a "brit" emaileket
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=e-mailek_az_utokor_szamara és pl. a
tweet-ket is. Ha ebben sokat totyogunk, akkor csak remélhetem: a magyar
nyelvűeket is. A magyar internet-múltat már amúgy is amerikai szerverről
nézegethetjük -- szégyen szemre...(?)
6. A kérdéskörbe tartozhat a nemzeti könyvtár gyűjteményszervezési
politikája is. Talán már unalmas, de itt is érdemes megnézni a briteket,
akik ezt 2.0 alapon határozták meg:
http://kithirlevel.hu/index.php?kh=gyujtemenyfejlesztestol_a_tartalomszolgaltatas_fele_dramaian_uj_konzultacios_anyag_a_bl-ben
A fizikai kötelespéldány "ingyenességét" a könyvtári rendszer egésze
feltehetően többször is megfizeti -- nem tudom, hogy ennek közvetlen és
közvetett költségeit ezt valaha számolta-e valaki.
A témáról pl. a Humanus is hoz modern anyagokat. Gondolom, a döntéshozók
figyelembe veszik a jó gyakorlatokat, mielőtt akármit is lépnek.
Mikulás Gábor
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5700 (20101213) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
