A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait szeretném
megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:
> a) mennyire tekintik életszerűnek a kötelespéldány-rendelet szabályait?
Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi CXL. törvényen alapul,
amely 6 kötelespéldányt említ.
A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik alapja valóban
a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény. Ez utóbbit
éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek benyújtott új
médiatörvény-javaslat.
Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el (ebben a
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.
újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó példányok
számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.
Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a köteles-jogszabályt.
Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz
felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás rendeleti
szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet is, mint
ahogy eddig is volt.
A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek is lehetnek:
a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról szól. Gond van
azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény értelmező
rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI kiadványokra foglalják
le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A kötelesrendeletben
tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy beleférjen
általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés útján
keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem feltétlenül
időszaki kiadvány is.
Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi ellentmondás: a
kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok
beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.
Domonkos írja:
>A törvényi felhatalmazás alapján
> kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét kötelespéldányt
kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et kér még. Ezzel
túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a formális
alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés a
legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A kérdés a 6+1-el
úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen mértékben belenyúlni
a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású kötelezettség a
versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem
az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az
> elosztásuk...
A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12) példányt 6+1-re
szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert a
finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett példányok
pótlását.
Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek" gondolatokat is
megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene gondolkodni
azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:
- a kulturális örökség részét képező sajtótermékek (nyomdatermékek,
kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,
vagy
- az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános könyvtári
rendszeren keresztül.
Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad absurdum elég
lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti
bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel átalakul
könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy példányt mindenből
megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.
A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség biztosítása is
feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a második
nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6 példányból -
meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is - az OSZK
kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak továbbít.
Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem szolgáltatja, a
második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a nyilvános
szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség esetén az
igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja - jelenleg is
több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek céljára. A
DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt, hogy a második
nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti könyvtártól.
Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás céljaira (is)
fordítja.
A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi dokumentumokkal. Biztos,
hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?
Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne dotálni, hogy meg
tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges dokumentumokat,
akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott kiadványokat is
állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az adott
könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni példányból
kielégíthető lenne.
Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg három példány
marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett szerep jut
az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az Országgyűlési
Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig arra
hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi statisztikai törvény
"kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és
szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján a teljes
kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le más
könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy a
"kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort jelentené).
Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben egyetlen példány
marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap a regionális
ODR-ellátás céljára.
Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon, hogy nincs
törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet semmiféle
jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei könyvtárak és a
FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.
A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a nyomdák/előállítók
kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon megnehezíti az OSZK
és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a számtalan,
nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására, alakulásuk és
megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a kormányrendeletben előírt
nyomdai jelentések behajtására sem.
Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti megyében működő
nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató, azaz a nyomda
székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene) beszolgáltatni. Kérdés,
hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?
Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó kötelezettsége
lenne.
A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt "gyorsasággal"
sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem igazolják: a
jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a kiadvány
megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést követő hónap
közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt beszolgáltatás
"szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség esetén -
jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben az OSZK-nak
mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a szabálysértés
elévülési ideje.
Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem tudja vagy nem
akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban, nagyobb
mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a reklamálás és a
mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.
Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas és rendezetlen
ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya, szóba sem
kerültek :-)
> Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a két (idei évre
betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a Tisztelt Kollégák
szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés szerint
nyilvánosan, avagy privátban.
Kedves Domonkos,
szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert égető
kérdéseket vetett fel.
Üdvözlettel
Rácz Ágnes
mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató
OSZK
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
