2010. november 18., csütörtök

[KATALIST] Téves adatok Aranymetszésben és a KIT hírlevélben

BEGIN:VCARD
VERSION:2.1
N:Somogyi József
FN:Somogyi József
NICKNAME:J.
ORG:Könyvtári Intézet;Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály
TITLE:statisztikai munkatárs
TEL;WORK;VOICE:(1)2243822
TEL;WORK;FAX:(1)3759984
ADR;WORK:;735. szoba;Budavári palota F épület;Budapest;;1827;Magyarország
LABEL;WORK;ENCODING=QUOTED-PRINTABLE:735. szoba=0D=0ABudav=E1ri palota F =E9p=FClet=0D=0ABudapest 1827=0D=0AMagya=
rorsz=E1g
ADR;HOME:;;Kõbányai út 11.;Budakalász;Pest;2011;Magyarország
LABEL;HOME;ENCODING=QUOTED-PRINTABLE:K=F5b=E1nyai =FAt 11.=0D=0ABudakal=E1sz, Pest 2011=0D=0AMagyarorsz=E1g
EMAIL;PREF;INTERNET:somogyij@oszk.hu
REV:20101118T143015Z
END:VCARD

T. lista!

 

Mikulás Gábor a KIT Hírlevél 2010. november 17-i számában http://kithirlevel.hu/index.php?kh=8x_kisebb_a_brit_kozkonyvtari_allomany_mint_a_magyar_a_hasznaloszam_3x_nagyobb

elismétli azokat az adatokat, amelyeket az mtv1 november 14-i Aranymetszés c. műsorában közölt. http://videotar.mtv.hu/?k=aranymetsz%c3%a9s Magában a műsorban is elhangzanak téves információk a narrátor részéről. A forrásokról egyik részről sem kap felvilágosítást a néző.

 

I. A KIT hírlevélcikk adatokat tartalmazó részei

 

Az adatok 1000 lakosra vetítve.

 

1. „8x kisebb a brit közkönyvtári dokumentumállomány, mint a magyar,” Nem igaz. 1000 lakosra 5,7-szer nagyobb a magyar állomány.

 

2. „a használószám 3x nagyobb [az UK-ban]” Kb. igaz. Pontosabban: 3,8-szorosa az UK-beli regisztrált használók száma.

 

3. „a finnekkel való összehasonlítás... csak háromszor nagyobb a mi könyvállományunk” Nem igaz. Pontosan 2,1-szer.

 

4. „a könyvtárhasználók tábora pedig közel háromszor magasabb [a finneknél]” Kb. igaz. Pontosabban: 2,7-szer.

 

A baj nem az, hogy egyes országok mutatói magasabbak, hanem hogy azokat nem a valóságnak megfelelően közli Mikulás, és nincsenek mellette az adatok forrásai. A legnagyobb baj, hogy az adatok szándékos kiemelésével torzít a magyar könyvtári rendszer megítélésén úgy, hogy Magyarország rosszabb színben tűnjön föl. És elhallgatja azt, amiben jobbak vagy nem ennyire rosszak vagyunk.

Csak néhány példa néhány európai országból:

1. Magyarországon másfélszer annyi a regisztrált használók száma,

2. 1,2-szer annyi a használatok, látogatások száma,

3. 2,6-szor annyi a távhasználatok száma, mint Németországban.

4. Magyarországon 2,2-szer annyi a kölcsönzött dokumentumok száma, és

5. ugyanannyi a távhasználatok száma, mint Spanyolországban.

6. Magyarországon egy kicsivel több a regisztrált használók száma, mint Csehországban.

 

Ld. a mellékelt fájlt!

 

II. A tévéműsorban néhány további tévedés is elhangzik.

 

1. „A 14 éven aluliak könyvtárhasználata rohamosan csökkent” Általában igaz (ha nem is rohamosan), de 2009-ben a tendencia fordult, a forgalom megélénkült, a gyerekek általi helyben használat pedig 2000 óta éppen hogy megtorpanás nélkül, „rohamosan” növekszik.

 

2. „A regisztrált használók száma a községi könyvtárak kivételével nőtt” A községi könyvtárakban az utóbbi években egyáltalán nem csökkent a forgalom, hanem a mozgókönyvtári ellátás elterjedésével nagyobb lett, igaz, nem haladja meg az eltelt évtized közepének szintjét.

 

3. Rövid célzást is hallhatunk az állományok elavultságáról. A megjegyzést a narrátor teszi, de annak forrása egyértelműen kitapintható: Mikulás csempészte be hírhedett ötletét a „porosodó állományok”-ról. „2008-as felmérés szerint a közepes nagyságú könyvtárak állományának fele soha nem kerül le a polcokról” – így a mondat. Ezt semmi sem támasztja alá, leginkább nem a hivatkozott felmérés, amelynek készítői annak idején megtagadtak minden közösséget Mikulás következtetéseivel. https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-February/017757.html

 

4. Semleges, de inkább rosszalló hangsúllyal tálalja a narrátor az egy könyvtárra jutó népességadatot. Mintha az, hogy az Egyesült Királyságban majdnem 14 ezer főre, Finnországban pedig cca. 6000 lakosra jut egy könyvtár, használóbarátabb eredmény volna, mint a magyarországi arány: 3300 lakos / könyvtár. A dolog fordítva áll: minél több lakost szolgál egy könyvtár, annál nagyobb a tülekedés. Ezt sajnos nem hangsúlyozta a műsor.

 

III. Forrásaim

 

1. Adataim forrása a LAMPOST (Libraries, Archives, Museums and Publishing Online Statistics Tables), a LISU (Library and Information Statistics Unit, Loughborough University of Technology) készítette statisztika, ami az Egyesült Királyság adatait közli: http://www.lboro.ac.uk/departments/ls/lisu/lampost10/stock10.html

2. Az MLA (Museums, Libraries and Archives Council) az angliai adatokat teszi közzé:
http://www.mla.gov.uk/news_and_views/press_releases/2010/~/media/Files/pdf/2010/research/Trends_from_CIPFA_Public_Library_Service
 
   Mindkét hely a CIPFA-t (The Chartered Institute of Public Finance and Accountancy) nevezi forrásának http://www.cipfa.org.uk/corporate (kivéve a LAMPOST könyvtári tagsági adatát).

3. Az egyes országok adatforrása a mellékelt táblázatban föllelhető.

 

Somogyi József

Könyvtári Intézet