2010. október 15., péntek

Re: [KATALIST] könyvtár a piacon

Kedves (Gondos) Gábor,
természetesen nem tökéletes a piac sem. S a tökéletlenséghez gyakran
járulunk hozzá, pl. olcsóbb árakat "követelve", vagy méginkább:
túlfogyasztással.
A növekedéssel kapcsolatban más-más definícióink vannak (szerintem: a
növekedés folytonos alkalmazkodás az aktuális környezethez a saját célok
függvényében, amely adott területen, egy másik javára akár zsugorodást is
jelenthet). Ahogyan látom, tartalmilag sokkal közelebb áll egymáshoz
véleményünk, mint verbális megfogalmazásaink.

A kérdezett tudástőkéről bővebben pl.:
http://www.kgt.bme.hu/doktori/phds/boda_gy.pdf (A szerző vállalati
tudástökéről ír, melybe bele tartozik a példájában emlegetett
gyógyszerkutatás is, tehát nem nehéz pl. könyvtári vonatkozásba áttenni.)

A könyvtárat nem "népszerűsíteném". E kifejezés használatát is kerülöm.
Ehelyett minél használhatóbbá kell tennünk a könyvtárat. Ha ez tényleg így
van -- a használó számára megfelelő szolgáltatást, kívánt minőségben stb. --
akkor egyszerűen nem szempont a népszerűség. Helyette a nélkülözhetetlenség
valósul meg (de nem azért, mert a könyvtáros ezt mondja). Népszerűségre
törekedve a könyvtáros saját magára helyezi a hangsúlyt, ami perverz dolog.
Ehelyett használóinak hasznát, elégedettségét kell szolgálnia.

A fenti cél érdekében döntően nem a természeti energia ráfordítását kell
fokozni, hanem jobban kell dolgozni. (jobb válaszokat adni, az egyébként is
működő számítógépeket okosabban kihasználni stb.) Sőt pl.: távhasználattal a
közlekedésre fordított energiát csökkenteni, okosabb döntések meghozatalának
támogatásával a környezetterhelést mérsékelni. (Mondjuk, a számítógépesítés
második évtizede végén ne 125 helyen írjuk le az országban -- még mindig --
ugyanazt a könyvet, vagy hogy némely, használhatatlanság határán álló
könyvtári honlap előtt ne 10, hanem csak 2 percet kelljen kereséssel tölteni
stb.).

A könyv és az elektronikus források teljes életciklusú
össz-energiaráfordításának kimutatására még nem láttam kalkulációt, de
szívesen olvasnék ilyet.

Utolsó bekezdésével ismét teljesen egyetértek.

Üdvözlettel,
Mikulás Gábor


--------------------------------------------------
From: "Gondos Gábor" <ggondos@oszk.hu>
Sent: Sunday, October 10, 2010 5:09 PM
To: <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: Re: [KATALIST] könyvtár a piacon

> Kedves Gábor, kedves Katalist!
>
> Elnézést, hogy csak most reagálok Mikulás Gábor levelére!
>
> Röviden: Alapvetően csak annyit akartam jelezni, hogy amikor a könyvtár
> piacon való jó szerepléséről gondolkodunk, akkor ne feledkezzünk meg
> arról, hogy a piac sem tökéletes, és egy nagyobb rendszerben: a
> Bioszférában működik, amelynek eltérőek a működési feltételei, s amelyet a
> piac (az emberi működés egy fő fajtája) elég sok esetben károsít.
>
> Tehát a piacot ugyanúgy újra kell gondolni, mint a könyvtárat, s ha már
> utóbbit részben mi gondoljuk újra, gondoljunk az újragondolt piacra, s
> ehhez alakítsuk a könyvtárat.
>
> Ha valakit bővebben is érdekel, alább kifejtem a fentieket, illetve
> szeretnék válaszolni Mikulás úr reakcióira:
>
>
>> Folyamatos növekedés...
>> A folyamatos növekedés mindenre, mindenkire vonatkozik.
>
> Én remélem már nem növök tovább. A földön élő lények (nem vagyok biológus)
> közül azok, amelyek mondjuk ugyanazt a növényt fogyasztják, azok "egymás
> határaiig" nőnek (egymás növekedését gátolják, "kordában tartják"), ebben
> persze a ragadozók és vírusok is segítenek. Nem akarok gunyoros lenni, de
> a termőföld vastagsága és területe, a tiszta ivóvíz, a még gazdaságosan
> kitermelhető kőolaj mennyisége az pl. szintén nem nő, hanem csökken.
> Lehet, arra utalt, hogy minden élőlény szaporodni igyekszik. Azonban ezzel
> nem igazolhatjuk saját gazdaságunk folytonos növekedését. Szerintem nem
> kellene megvárni azt a fokozatot, amikor biológiai, fizikai
> szükségszerűségek szabályozzák vissza az ember természetátalakító hatását
> egy csekélyebb szintre. Persze sok negatív visszacsatolást ki tudtunk
> játszani, de mindet szerintem nem lehet.
>
>
>> Az anyagi tőkén kívül van ügyfél-, szervezeti és tudástőke (azaz a nem
> anyagi jellegű tőkeelemek) is.
> S ezeknek nincs is anyagi vetületük? Tudástőkét gondolom többféle módon
> lehet gyarapítani, biztos vannak ebben is inkább illetve kevésbé
> energiaigényesek. (Azért azt megnézném, hogy a részvényesek mennyi
> részesedést kapnak a tudástőkéből. Persze lehet, hogy csodálkoznék:-)
>
>> Változó környezetben...
>> Azt is tapasztalhatjuk, hogy ha szolgáltatásunk iránti igény csökken,
> akkor
>> növekvő ráfordításunkkal (pl. könyvtárosok továbbképzése, minőségibb
> tájékoztatás) is csak kisebb arányú csökkenést vagy stagnálást tudunk
> elérni. (Legjobb tudásom szerint a könyvtárhasználat ma Magyarországon
> lassan és kitartóan csökken, de szívesen hallok megerősítést / cáfolatot.)
>> Így a növekedés gyakran a lejjebb csúszás mérséklését jelenti. Tehát
> hiányában gyorsabban zsugorodnánk.
>
> Kérdés, hogy a könyvtárhasználat népszerűségének szinten tartása csak több
> energia felhasználásával oldható-e meg? Mint ahogy írta, felkészültebb
> szakemberekkel is.
> Lehet, hogy érdemes lenne a könyvtárat olyan módon is népszerűsíteni, hogy
> ez kevésbé terheli a környezetet- ez persze ma még nem túl attraktív
> hívószó, de talán egyre inkább. Lehet hogy érdemes lenne
> összehasonlításokat végezni, amelyek rámutatnak, hogy a "szöveghez jutás
> különféle módjai" közül melyik a legkevesebb szennyezéssel járó. Lehet
> hogy a könyvtár igen jól szerepelne egy ilyen összehasonlításban.
>
> De persze egyre kevesebbet olvasunk. Mással foglalkozunk. Az kicsit
> szomorú, hogy piacon egyes versenytársaink nem feltétlenül ugyanazt
> akarják, amit mi: a könyvtár, mint a szabadidő hasznos eltöltésének,
> művelődésnek a helye - sok esetben egyszerűen csak lefoglalni,
> kikapcsolni, bámulni. Velük nehéz versenyezni. Nekik más a gól, mint
> nekünk.
>
>> Igen, a piaci logikához is kritikusan érdemes hozzáállni, akár a nem
> piacihoz.
> Egyetértünk. :-) A Zsolnai interjút köszönöm, az ő munkája nagyon fontos a
> közgazdasági gondolkodás változásában.
>>(pl. a fenntarthatóság) integrálása a piaci szempontokba.
> Én ezt megfordítanám, a piacot integrálnám a fenntarthatóságba :-)
>
> > Piackorlátozás
>> A nempiaci logikának is vannak hátulütői. Bár a piacinak előnye van,
> hiszen
>> a rossz piaci logika normál körülmények között természetéből adódóan
> kihal.
>> Hacsak ideológiai okokból valaki -- mondjuk leginkább az Állam bácsi --
> fenn nem kívánja tartani.
>
> A jelenlegi piaci logika is lehet hogy ki fog halni, lehet hogy velünk
> együtt-hehe. A közgazdaságtani racionalitás is egy ideológia, egyáltalán
> nem olyan szikár matematika, ahogy sokan gondolnak rá. Egy bizonyos
> filozófiára, elgondolásra épül, nem mindenek feletti, nem egyedüli
> lehetséges.
> Az, hogy a gépi munka olcsóbb, mint az emberi, az pl. nem egy (tudományos,
> természeti) szükségszerűség, hanem egy döntés, amelyben a gépi megoldás
> olcsósága ideologikus, hiszen önkényesen, bizonyos költségeket nem
> számolnak bele a működtetésébe. Ezek, az állam/társadalom által később,
> vagy áttételesen megfizetendő költségek. A közmeggyezés erről az, hogy a
> később és másutt jelentkező költségek nem számítanak, csak a lokálisan
> keletkező haszon.
>
>> Nagyobb bajok leselkednek a piacon kívül. Pl. egy használókkal durva,
> buta
>> könyvtáros sokkal nehezebben kerül ki a rendszerből, mint egy hasonló
> attitűddel bíró bolti eladó. -- persze, ha elég jó (rugalmas) a piac, azaz
>> van másik bolt, mely által kikerülhető a rossz boltos.
>
> Én ezt inkább mentalitás kérdésének érzem, illetve az udvarias könyvtáros
> kérdése szakmai - nem feltétlenül piaci- kérdés. Megoldhatjuk úgy is, hogy
> a durvákat kirúgjuk, meg úgy is, hogy - ha a piaci profit fonákján
> keletkező költségeket (negatív externáliákat) nem az
> államnak/társadalomnak kellene megfizetnie, akkor több pénz jutna pl. a
> szakképzés fejlesztésére/a dolgozók lelki higiéniájára.
> Én amiatt is szkeptikus vagyok a téren, hogy a piac automatikusan jobb
> boltost, könyvtárost termel ki, mert elég sok udvariatlan, undok eladóval
> lehet találkozni olyan helyeken is, ahol nem az "állam a rossz gazda".
>
> Nagyobb bajokat említ: A piacon belül is vannak nagyobb bajok, a pompás
> mexikói-öbölbéli olajömlést, a Tisza ciános öblítését a megkapó piaci
> logika, a példaként figyelt nyugati világ cégeinek felelős vezetői
> tudhatják magukénak. Olcsó olajat és olcsó aranyat állítottak elő. Rá
> voltak kényszerülve, hisz versenyezni kell. S nem csak a balesetek, a
> normál működés is sokszor szegényíti a világunkat, mint a korábban
> emlegetett gorillák esetében.
>
>> Ha azt látjuk, hogy rengeteg olyan pedagógus van, aki sok évtizeddel
> ezelőtt megtanult módszereivel képtelen a gyerekeket a rezonálásra bírni,
> akkor még nem 'a' pedagógia egészét érdemes kárhoztatni. Ahogyan a piacot
> sem -- en bloc. Hanem azon tűnődni, hogy a jelen gyakorlatot hogyan
> alakíthatjuk az igényekhez.
>
> Ahogy a könyvtárnak újra kell magát értelmeznie a piacon, a piacnak is
> újra kell magát értelmeznie a maga globális kiterjedtségében és hatásainak
> függvényében. S ha a piac épp ilyen nagy munkában van, akkor érdemes a
> könyvtárnak is a legfrissebb verziót szem előtt tartani, amikor önmagáról
> gondolkodik.
>
> Tisztelettel
> Gondos Gábor
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
> __________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5518
> (20101009) __________
>
> Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
>
> http://www.eset.hu
>
>
>

__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5532 (20101014) __________

Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.

http://www.eset.hu


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist