„Bocsánat a reklámért…” idézem Király Pétert - az OCLC a
saját besorolási/azonosító rekordjait webszolgáltatáson
(http://worldcat.org/identities/) … közzétette, amelynek egy szép példáját most nem tudom nem elküldeni:
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Péter Király
Sent: Thursday, October 21, 2010 12:41 AM
To: Ungváry Rudolf
Cc:
Subject: Re: [KATALIST] könyvazonosítás
2010/10/20 Ungváry Rudolf <ungvary@hungary.com>:
> Ezek az azonosítók (VIAF, DNB, OCLC, LC...) egykutyák. Még ha numerus
> kurrensek lennének is (aminthogy általában nem azok), teljesen
> intézményfüggőek.
A VIAF-nak éppen az a lényege, hogy összekapcsolja az intézményi
azonosítókat. Vagyis a VIAF azonosító alapján megtudjuk az összes
intézményi azonosítót, és névváltozatot is.
> Az OSZK is ott a VIAFban, tiszteletre méltó, de semmiféle saját
> URL-forrásazonosítója magyar besorolási adatnak (legyenek akár személynevek)
> még nincsen. "Viafja" persze van, Petőfié például: 59087691, de ez az
> OSZK-ból nem látható, csak a VIAF honlapjáról kiindulva.
Bár nem túl észrevehető, de van az OSzK-s besorolási adatoknak URL-je.
A bibliográfiai leírások HTML forrásban van link a forrás
egyszerűsített, Dublin Core-on alapuló leírásának RDF rekordjára,
amiben viszont ott van a ebsorolási adat linkje. Például
http://nektar.oszk.hu/data/auth/381207 Káldor László adatait
tartalmazza - felteszem szintén egyszerűsített formában. VIAF és egyéb
nem OSzK-s azonosító nincs mellette, és olyan linket nem találtam, ami
alapján az összes ilyen besorolási adat bejárható lenne. A Német
Nemzeti Könyvtár transzparenssé tette a sajátja mellett a VIAF (és
egyéb, pl. DBPedia) azonosítókat is. Ha ezt a lépést minden vonatkozó
intézmény megteszi (ami nem lenne nagy erőfeszítés, mert nekik
bizonyára megvannak az adatok), akkor az egész rendszer transzparenssé
válik. (Bocsánat a reklámért, de ki kell térjek arra, hogy az OCLC a
saját besorolási/azonosító rekordjait webszolgáltatáson
(http://worldcat.org/identities/) és OAI-PMH protokollon
(http://alcme.oclc.org/lcnaf/servlet/OAIHandler?verb=Identify)
keresztül is közzétette.)
> A többi nagyobb nemzeti könyvtárban ezek az azonosítók már olykor
> megjelennek a köznevek (szaktárgyszavak) szintjén is (pl. a DB-ben a
> "Hund"-nak már van ilyen).
>
> Egy programozó bizonyára jól használhatja bármelyiket, mint mindent, ami
> karakterekből épül fel, de ez nem az én ügyem. Engem az azonosításban a
> függés kiküszöbölése érdekel.
Szerintem ez egy hosszú folyamat, aminek az elő lépéseit látjuk,
egyelőre intézményi szinten. Minthogy a könyvtári világban annyi
abszurd dolog található ami az intézményi "enyém a vár tied a lekvár"
elvből fakad, kötve hiszem, hogy elérhető időn belül létrejöhet egy
független besorolási állomány. Mindenesetre ha valaha létre jön, annak
mindenképpen előzménye kell, hogy legyen az adatok összefésülése, ami
a VIAF-fal elkezdődött. Ha az összefésülés megtörtént, akkor szerintem
egy (az összefésüléshez képest) viszonylag egyszerű lépés a VIAF-féle
numerikus URL-t lecserélni egy általános, intézményre nem utaló
"remek" URL-re.
Nem tudom, de kíváncsi lennék rá: hazánkban mi a helyzet a besorolási
adatok tekintetében? Van-e erre vonatkozó adatcsere-gyakorlat, vagy
netán közös adatbázis, például az ugyanazon IKR-t használó, vagy
valamilyen konzorciumba/egyesületbe tömörült könyvtárak között?
> A "remek URI" valóban csak koncepció, és ugyanolyan szűklátókörűen, mint
> akár a VIAF, nem tér ki a köznevekre (a kutyának se magyarul, se más nyelven
> nincs VIAF-azonosítója), csak a tulajdonnevekre (főleg személynevekre, mint
> a tárgyiasításhoz tapadó eljárások parádés objektumaira... Az ember nyilván
> kitüntetetten alkalmas erre).
Minthogy kutyák legjobb tudomásom szerint nem írtak könyveket (bár
olyan már volt, hogy kutya vagy ló jelentős vagyont örökölt),
besorolási adatuk feltehetően sose lesz. De a (rossz) viccet félretéve
szerencsére vannak olyan könyvtárak, melyek a tárgyszórendszereiket,
tezauruszaikat kezdték szemantikus formában (leginkább SKOS-ban)
publikálni. Az általam ismert legnagyobb ilyen intézmény a
Kongresszusi Könyvtár, mely a teljes LCSH-t elérhetővé, bejárhatóvá,
letölthetővé tette. A magyar vizsla URL-je például
http://id.loc.gov/authorities/sh85144046#concept (az adatok elérhetőek
a HTML megjelenítés mellett RDF, N3 és JSON formátumban).
> "Ha megnézzük a vonatkozó VIAF oldalt (ami egyébként elérhető MARC21,
> UniMARC, RDF, és VIAF formában is),..."
>
> Ez mi? VIAF oldal pl. MARC21 formátumban: melyikben? A bibliográfiaiban vagy
> a besorolásiban? Nem értem a mondatot.
Természetesen a besorolásiban, minthogy besorolási adatokról
beszélünk. Bár nem teljesen ilyen egyszerű a képlet, mert néhány MARC
rekordban (nem mindegyikben) a fejrész 6. pozíciójában x szerepelt,
ami annak a jelölésére szolgál, hogy az adott MARC a holdings rekordot
ír le (a besorolási rekord jelölése helyesen z). Nem tudom, hogy ez
szándékos-e vagy tévedés, mivel a rekordban szerepel néhány mű is
(910, 922 és 943-as mezők) a besorolási névalakok és forrásaik (700-as
és 400-as mezők) mellett. Te bizonyára jobban meg tudod állapítani,
hogy ez pontosan mi is lehet (egy példa, Móricz VIAF rekordja
Marc21-ben: http://viaf.org/viaf/22179627/marc21.xml#M%C3%B3ricz,%20Zsigmond,%201879-1942).
Az RDF a saját VIAF nevű sémán kívül a Dublin Core terminológiai, az
RDA, a SKOS, az Umbel és az OWL névterekből veszi a mezőit, de
adattartalma (a művek felsorolásának kivételével) nagyrészt megegyezik
a MARC rekordéval.
A legjobbakat!
király péter
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
