A levéltár - archívum - könyvtár megint egy olyan téma, amellyel érdemes foglalkozni a digitális tartalmak tárolását és kezelését illetően. Az archívumok kezelése és a digitalizálás lépései részben lefedik a levéltári anyagok kezelésének szabványait és szabályait, elég ha az architektúra ábrákat vetjük össze, másrészt lefedik a digitális aggregált könyvtári állományok szabályait is, ahol meg kell őrizni a beadott állományokat a hozzátartozó tulajdonosra vonatkozó adatokkal együtt, akárcsak a levéltáraknál - és a prezerváció kérdését sem lehet egyik esetben sem kihagyni.
Ha valóban lendületesen beindul a levéltári gépesítés, akkor foglalkozni kellene a könyvtári gyűjteményekkel való átfedés elkerülésével. Az valóban érdekes fejlemény, hogy a külföldi nagy könyvtárak archiválás szempontjából nagy projekteket indítanak és gondoznak, amelyek egy része levéltári anyagnak is minősülhet. (Pl. a NARA Washingtonban, amely az elnöki könyvtárak anyagát tartalmazza, de sok iratjellegű anyagot tartalmaz természetéből adódóan.)
A TB kérdése elég érdekes, mert nemrégiben hallottam egy Oracle előadáson a nagy multi cégek TB igényeiről (telco, bank stb.), amelyek nem érték el a Király Péter által megadott TB nagyságrendeket. Viszont ezeknek a szervereknek a gazdaságos felépítése (clusterekkel, particionálással, hangoló és monitorozó eszközökkel, gyorsítókkal, egyebekkel) igen nagy szakértelmet igényel, amely tendencia abból is látható, hogy az Oracle megvette a SUN-t, és giga infrastruktúrával együtt árulja a nagymennyiségű adatokhoz az erős infrastruktúrát.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné
Könyvtáros informatikus
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Péter Király
Sent: Thursday, October 14, 2010 2:57 PM
To: Nagy Elemer Karoly; katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Cloud Computing
Tisztelt Nagy Elemér Károly!
> Kiváncsian hallanék róla, hogy hol érhető el olyan jól elkészített Könyvtári
> Szolgáltatás, ahol elérhető legalább 2400 TB digitalizált anyag - Stefán
> Péter levele alapján 240 TB tárhely az a mai szint, amihez hasonlítanunk
> kell a méreteket, ezt egy nagyságrenddel a 2400 TB haladja meg ;)
A Stefán Péter levelében szereplő 240 TB adat nem egy virtuális
szerverre vonatkozott, hanem egy fizikai szerverre (storagera), amin
feltehetőleg sok-sok kisebb nagyobb virtuális szerver fog osztozni,
tekintve, hogy ezt (legalábbis a levélből ezt olvastam ki - meglehet
helytelenül) országos projekteknek - például az OSzK-nak - fogják
"kiajánlani". De hogy pontosítsuk a számokat: az Arcanum Adatbázis
Kft. majdnem 20 éve folytat, nagyon sokszor könyvtári vagy egyéb
közgyűjteményi felkérésre illetve közreműködéssel digitalizációt. Az
arcanum.hu honlapon meg lehet nézni a pontos tartalmi felosztást
oldalszámokkal együtt. Jelenleg a 'lebutított' szolgáltatott anyag
megtölt 3 darab 4-4 TB-s gépet. Az archív anyag, vagyis a beszkennelt,
megszerkesztett, de nem, vagy csak minimálisan tömörített fájlok
összmérete ennek a 10-20-szorosát képezik (vagyis 100-200 TB-ot).
> Előrebocsájtom, hogy a digitalizálás során elkészült nyers, nagyfelbontású
> képek nyilvános elérését én már levéltári feladatnak gondolom, nem
> könyvtárinak - könyvtári feladatnak csak a képernyőre szánt (72-100 dpi,
> jpeg) képek tárolását.
Megkérdezhetem, hogy miért? Nem kötekedésként, csak kíváncsiságból,
mivel nem tudok róla, hogy a BNF, a Library of Congress, British
Museum stb. az archíválásra szánt anyagot átadná levéltáraknak, ahogy
arról sem, hogy bárhol szerepelne levéltári gyűjtőkörben
könyvtári-közgyűjteményi digitalizálás archív anyagainak gyűjtése.
Személyes véleményem az, hogy a "digitális könyvtár" fogalmába
beletartoznak egyrészt a bármely fizikai közgyűjteményben, vagy
közintézményben keletkezett digitális objektumok, másrészt
beletartozik nem csak a szolgáltatott állomány, hanem az archivált
anyag is (ha jól tudom az OSzK DK-ba is bekerülnek a kiadótól kapott
"nyers", jogilag sem szolgáltatható digitális kötelespéldányok, nem
csak az olvasók számára szolgáltatott anyag - de elnézést, ha
tévednék). Aweb méretű "digital preservation" programok és ezek
infrastruktúrája is (lásd például a Kongresszusi Könyvtár új)
elsősorban könyvtárakhoz kötődnek (míg a levéltárak elsősorban az
közigazgatás és a vállalatok működése során keletkezett digitális
iratokat gyűjtik).
A legjobbakat!
király péter
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
