1) (Horváth Zoltánné, Marcsi felvetéséhez:) szerintem az nem felhő, ha
a katalógusban külső forrásból vett adatok (tartalomjegyzék, címlapkép
stb.) találhatóak, ez egyszerűen mixelés, mashup, vagy bővítmény.
Szerintem a felhő elsősorban a szolgáltatás infrastruktúrája felől
nézve érdekes, a saját szolgáltatásunk a saját szerverünkön van, vagy
más szerverén. Ilyen szempontból számomra mint szolgáltató számára
mindegy, hogy a YouTube azt a videót, amit beillesztek a könyvtári
blogra saját szerverein, vagy valahol a "felhőben" tárolja. Viszont,
ha én mint intézmény amellett döntök, hogy nem építek saját
videotárat, hanem a Yale, Harvard és mások mintájára YouTubeon
szolgáltatok, az már lehet, hogy "felhő", mert saját szolgáltatásaimra
nem a saját infrastruktúrámat használom. A felhő továbbá mindenképp
rejt nagyságrendi és stabilitási kritériumokat is: nagy mértékben és
szinte azonnal skálázható (vagyis, ha egyik napról a másikra
megszázszorozódik a forgalom, nem jelent gondot az infrastruktúra
százszorozása), a szerverek nagy mennyisége miatt méretgazdaságos,
sokszor "zöld" energiát használ fel (nap-, víz-, szélenergia),
redundáns tárolás, rendszeres adatmentés, 24 órás műszaki segítség,
földrajzilag allokált, esetleg CDN is elérhető (content delivery
network, ami a statikus tartalmakat a kérés feltételezett helyéhez
legközelebb eső szerverekről szolgálja ki, (egyelőre) fiktív példával
élve a kárpátaljai olvasót a MEK beregszászi tükörszerveréről),
pontosan mért szolgáltatások, magas fokú IT biztonság. Vagyis MOKKA,
ODR, MEK stb. (egyelőre) nem "felhő" mert ezek a kritériumok nem
teljesülnek.
2) (Bor Ambrus hozzászólásával kapcsolatban:) szó sincs arról, hogy a
szolgáltató bármilyen tulajdonrészt kapjon abból a tartalomból, ami az
ő infrastruktúráján fut. A könyvtár csak a szolgáltatás egy részét
helyezi a falakon kívülre, mint ahogy használja az elektromos,
távközlési és egyéb közműveket is a szolgáltatások terjesztésére. A
LITA konferencián volt olyan vélemény, hogy a könyvtár egy idő múlva
lehet, hogy el fogja veszíteni például az őrzési szerepét, mert mások
(Google, Internet Archive stb.) ezt jobban fogják csinálni, és
elsősorban magára az információszolgáltatásra fog összpontosítani.
Ennek a folyamatnak egyik fázisa a saját informatikai infrastruktúra
leépítése. (Én ezzel elsősorban azért nem értek egyet, mert a
tapasztalat azt mutatja, hogy a sikeres hosszú távú megőrzésnek
legfontosabb feltétele a sok példányú, földrajzilag elosztott,
független tárolás, és ez fontosabb faktor, mint a technikai
felszereltség minősége.)
Végül: igen, a felhő pénzbe kerül, de a lényege, hogy ez a költség
kisebb, mint a saját IT infrastruktúra fenntartása. A LITÁn voltak
olyan előadások, melyek kifejezetten arra fókuszáltak, hogy mennyi is
ez az összeg, mennyit lehet megtakarítani, sőt léteznek olyan
kalkulátorok (excel táblák formájában), melyek ezeket a költségeket
különféle hipotéziseket összevetve (milyen szolgáltatásokat szeretnék
használni, milyen a meglevő géppark, hány évre tervezek stb.) pontosan
kiszámolják. Én egy ilyen előadáson sem voltam, mert más témák jobban
érdekeltek, úgyhogy pontosabb útmutatást nem tudok adni, de a
konferencia honlapján elérhetőek az előadók nevei és szerencsés
esetben az előadásaik is: http://connect.ala.org/litaforum.
A legjobbakat!
király péter
http://eXtensibleCatalog.org
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
