„Ha valaki leemeli a polcról a Britannicát, és abból kiolvas egyadatot, akkor biztos lehet benne, hogy a szócikket megírta egy
szakember szerző, átnézte a szerkesztőbizottság, a szerkesztő még
egyszer, ezek az emberek mind valamilyen területen kiemelkedő
szakemberek -- végül bekerült a lexikonba. És, ha holnap nézi,
ugyanazt látja.
Egy Wikipédia-szócikk olvasója ugyanezt a garanciát nem kapja meg. Sőt
egyenesen ki van téve annak, hogy egy kifejezetten hülyének az írását
olvassa. "
Azért azt se felejtsük el, hogy a Britannicában is lehet legalább annyi ténybeli hiba, mint a Wikipédiában, csak más az ember elvárása és esetleg kevésbé éberen olvassa. (Valódi garancia egyiknél sincs[1]:)
Az utóbbi és elkövetkező pár évtized oktatásának részévé kell tenni a megfelelő forráskritikát és forráshasználatot – amelynek fontos része, hogy a diákok (tanulók, felnőttek, stb.) megtanulják, hogy hogyan kezelhetik pl. a Wikipédiát, hogyan ismerjék fel a jó cikkeket és a kevésbé jókat, hogyan ellenőrizzék mondjuk a Google Könyvkereső segítségével ha látnak egy évszámot a Britannicában... (A Wikipédiában, ideális esetben lenne egy lábjegyzet, ahonnan ez két kattintás lenne.) Hogyan jöjjenek rá, ha egy újságcikk elfogult vagy csak rossz és torz fordítás...
A kellően kritikus és intelligens hozzáállás kialakításában nagy szerepük van a könyvtárosoknak is, de a társadalom más szereplőinek is. Amíg ez nem válik általánossá, ki-ki igyekszik a saját jártában-keltében felvilágosítani az embereket (pl. a szócikkek eleji figyelmeztető sablonokkal is – másik kicsit kézzelfoghatóbb megoldást alkalmaznak[2]).
Üdv,
Damokos Bence
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Non-Wikipedia_disclaimers
