Nem szerencsés véleményeket politikai aspektusból cédulázni. A
szakmában, és a így a katalisten is megjelennek politikailag értékelhető
értékpreferenciák, ezek színesítik a képet, ami nem rossz. Aki mást
gondol, az lehetőséget ad arra, hogy vitatkozzunk vele. Különbséget kell
tennünk azonban aközött, hogy az adott értékpreferencia (politikai
nézet) talaján kivirágzott szakmai véleménnyel vitatkozunk-e, avagy a
"táptalajjal" küszködünk, esetleg annak szervesanyag-elemzéséig
leereszkedve.
Ami Mikulás Gábor illeti, húsz éve vitatkozgatunk, és jelenleg kb.
annyiban értünk egyet, hogy nem jó ami volt, és nem kellene azt
folytatni. Azonban kvázi "lebolsizása" kapcsán meg kell jegyeznem néhány
tapasztalatomat. 1) Nézeteit tekintve sem stimmel. 2) Politikai indukció
soha nem volt felfedezhető nála. 3) Kormányoktól, politikától
függetlenül, mindig a saját feje után ment, és véleményében csak az
agya, a naprakészen ismert hazai és főként nemzetközi szakirodalom, és
könyvtárügyi frusztrációi befolyásolták.
Voltak etikailag megkérdőjelezhető dolgai, szakmai szolidaritásnak soha
jelét sem mutatta, de a hatalomnak sem csókolt kezet. Ugyan lehetne azt
mondani, hogy függetlenként nem szorult rá, stb., de ettől eltekintve is
nagyra értékelhető ez, csakúgy az a tartás, amivel viselte, viseli a
nézeteinek artikulálását követő reakciókat.
Mikulás Gábortól néha majd a guta megüt, de biztos vagyok benne, hogy
nélküle az elmúlt évtizedek könyvtárügye bár nyugodtabb, mégis rosszabb
lett volna. Kanalas gyógyszere méreg. Annak néhány cseppje orvosság. A
beteg viszont nem azért haldoklik, mivel kezdettől nem ezt szedi.
Mikulás a kanállal jön, mások azt mondják nem is beteg a beteg, megint
mások a vursliba küldenék, meg ünnepelni magát. Ez nem politikai kérdés,
ez a Krakatau, csak éppen negatívban.
Értékválságos társadalmunkban értékválságos könyvtárügy, a maga
technológiai és modernitás válságával. Szerintem itt már az is érték, ha
valaki a maga nótáját fújja. Mert legalább fújja. Szeretnék jóval több
nótát hallani.
Üdv.:
HSD
2010.09.09. 23:57 keltezéssel, szabó béla írta:
> Nagypál Lászlónak:
>
> „Nem tudom, Szabó Béla István mit ért "magyar értékek" alatt, kit egyébként mint műgyűjtőt ismeretlenül is tisztelek."
> +++ meglep, hogy tud gyűjtői ténykedésemről. Ha kérdezhetem: honnan?
> magyar érték = a nemzetünkre jellemző, mással össze nem téveszthető, sajátos, egyedi és eltűnésével maga után űrt hagyó emberi-szellemi termék. Létezik, megtalálható, csak keresni kell.
> " Számomra nem feltétlenül csak az a "magyar érték", amit a mindenkori hatalom, a kormányzat és ideológusai meg akarnak őrizni és mutani ebből az országból és a kultúrából."
> ++ ez hogyan kerül ide? Amúgy: megint a neobalos rettegés a „hatalomtól". És amúgy: igaz hatalma csak Jézusnak van – és ki fél tőle? /a kérdés megválaszolható/
>
> Kérem: az értékek világa nem demokratikus; nagyon is hierarchikus. Jó és rossz VAN. És ez így van jól. Mi köze ennek a szabadsághoz?
>
> Szabó Béla István
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
