Kérdése volt: "nem lenne-e jó, ha a felhasználónak kedvezést elválasztanánk
a könyvtár piaci szempontú újragondolásától?"
Ugyanis pl. azt látja:
"A piaci logika jelenleg a folyamatos gazdasági növekedést tekinti
elsősorban célnak".
"Mint ahogy a könyvtárosok mindig törekednek a szellemi függetlenségre és
igyekeznek nem kiszolgálni a politikai ideológiákat, szerintem ugyanilyen
kritikus módon kell a piaci logikához is viszonyulni."
Környezeti szempontok figyelmen kívül hagyása.
"A felhasználó igényeinek megfelelő könyvtár számomra sokkal vállalhatóbb."
Talán sikerült a főbb gondolatokat kiemelnem. Meglátásom:
Folyamatos növekedés...
A folyamatos növekedés mindenre, mindenkire vonatkozik. A közgondolkodásban
zavaró gazdasági jelzőt zárójelbe teszem, egyúttal megjegyzem, hogy az
anyagi tőkén kívül van ügyfél-, szervezeti és tudástőke (azaz a nem anyagi
jellegű tőkeelemek) is. Azt már viszont jellemzően senki sem tagadja, hogy
ezek a tőkeelemek egymásba alakíthatók, és hogy a gazdasági fejlődést a
tudás, a szervezet minősége, az ügyfelek milyensége és velük való kapcsolat
alapvetően befolyásolja. Abban is feltehetően egyetértünk, hogy a tudást
vagy az ügyfél-elégedettséget ne kellene emelni.
Változó környezetben...
Azt is tapasztalhatjuk, hogy ha szolgáltatásunk iránti igény csökken, akkor
növekvő ráfordításunkkal (pl. könyvtárosok továbbképzése, minőségibb
tájékoztatás) is csak kisebb arányú csökkenést vagy stagnálást tudunk
elérni. (Legjobb tudásom szerint a könyvtárhasználat ma Magyarországon
lassan és kitartóan csökken, de szívesen hallok megerősítést / cáfolatot.)
Így a növekedés gyakran a lejjebb csúszás mérséklését jelenti. Tehát
hiányában gyorsabban zsugorodnánk.
Kritikusan
Igen, a piaci logikához is kritikusan érdemes hozzáállni, akár a nem
piacihoz. Ha nem kapnak bennük megfelelő helyet az immateriális szempontok,
akkor a profitkeresés
- lerombolja a cselekvő belső motivációját
- a minőség csökkentéséhez vezet
- mások és önmaga manipulálását kényszeríti ki -- ahogyan pl. tegnap a
TEDxDanubia Café-ban elhangzott
http://www.fn.hu/makro/20100922/profiton_tul_is_van/ . Ugyanakkor nem a
profitszerzés kizárása a megfelelő eljárás, hanem az új szempontok (pl. a
fenntarthatóság) integrálása a piaci szempontokba.
Piackorlátozás
A nempiaci logikának is vannak hátulütői. Bár a piacinak előnye van, hiszen
a rossz piaci logika normál körülmények között természetéből adódóan kihal.
Hacsak ideológiai okokból valaki -- mondjuk leginkább az Állam bácsi --
fenn nem kívánja tartani.
Nagyobb bajok leselkednek a piacon kívül. Pl. egy használókkal durva, buta
könyvtáros sokkal nehezebben kerül ki a rendszerből, mint egy hasonló
attitűddel bíró bolti eladó. -- persze, ha elég jó (rugalmas) a piac, azaz
van másik bolt, mely által kikerülhető a rossz boltos. Van olyan
elképzelés, mely szerint a helyesnek tartott piaci magatartás
kikényszeríthető felülről jövő utasításokkal is, az aktuálpolitika azonban
tabu ezen a listán. A napjainkban formálódó ún. "progressive business" a
profitérdekeket nem kiküszöbölendőnek, hanem kiegészítendőnek tartja -- a
tágabb környezet igényeivel.
Messze a tökéletestől, de vannak jó példák
A fenti összefüggés lehetőség, de nem hozza a piac mindenhatóságát. De
alávalóságát sem! A piaci rendszerben vannak olyanok szereplők, amelyek
alacsony, vagy nulla érdekérvényesítéssel rendelkeznek. Ezek: a még meg nem
születettek, a természeti környezet és a szegények. E szempontok ma nem
szerepelnek a gazdasági egyenletekben, de egyre meghatározóbbakká válnak.
Ide tartoznak a könyvtári diskurzusokban is még ritkán hallható organikus
élelmiszertermelés, etikus divat, közösségi bankok, vagy méltányos
kereskedelem. Ezek mindegyike jelen van már Magyarországon. Közös
jellemzőjük, hogy a saját (csoport)érdeken túli, "külső" csoportok érdekei
is megjelennek a rendszerek tervezésében és irányításában.
Ha azt látjuk, hogy rengeteg olyan pedagógus van, aki sok évtizeddel ezelőtt
megtanult módszereivel képtelen a gyerekeket a rezonálásra bírni, akkor még
nem 'a' pedagógia egészét érdemes kárhoztatni. Ahogyan a piacot sem -- en
bloc. Hanem azon tűnődni, hogy a jelen gyakorlatot hogyan alakíthatjuk az
igényekhez.
És a könyvtár?
Ha a progresszív üzlet alapelveit nézzük a könyvtárra vonatkoztatva, akkor
eszünkbe juthat pl.:
- a használói informálódási szokásokat figyelembe vevő osztályozási
rendszerek (az útikönyveket pl. egy olvasó sem a szerzői betűrendben óhajtja
keresni a polcon)
- olyan katalógusok, melyek használatát nem kell magyarázni (mert olyan
logikus, érthető, áttekinthető)
- az adófizetőre gondolva nem tartunk a hatékonysági küszöb feletti
állományt, és mindenben törekszünk a hatékonyságra
- nem sok kis helyi portált építünk a pályázati pénzekből (vö. támoptiop),
hanem a különböző helyeken előállított tartalmakat kistérségi szint felett
is könnyen láthatóvá és elérhetővé tesszük
- a szakmai érdekérvényesítéstől (na jó, jó...; akkor csak a szándékától)
jussunk el a használók és a tágabb környezet érdekeinek érvényesítéséig.
Van lehetőség tehát az okosabb és más, külső csoportok igényeit is szem
előtt tartó gondolkodásra és cselekvésre -- könyvtártban és a
reálgazdaságban egyaránt.
A piaci igények és a felhasználói igények
A piacon a javak elosztása folyik, itt találkozik a kereslet a kínálattal. A
legtipikusabb igény a piacon a vevőé. A rendszerre hatással -- mint láttuk
feljebb -- nem minden érdekcsoport bír hasonló befolyással. Ha a levél
egészét nézem, akkor a kérdés inkább az -- bár lehet, hogy tévedek -- hogy
az érdekek legyenek jobban kiegyensúlyozva.
- Szolgáltatóként: ld. az előbbi pontot
- Ügyfélként: ott vásároljunk és vegyünk szolgáltatásokat igénybe, ahol a mi
elveink szerint folyik a termelés, értékesítés.
- Információközvetítőként: mutassuk be használóinknak a progresszív üzlet
eljárásait, szempontjait.
Mikulás Gábor
--------------------------------------------------
From: "Gondos Gábor" <ggondos@oszk.hu>
Sent: Friday, September 17, 2010 10:14 AM
To: "Katalist" <katalist@listserv.niif.hu>
Subject: [KATALIST] könyvtár a piacon
> Kedves Lista!
>
> A könyvtárnak ilyen változó világban nyilván kell gondolkodnia a saját
> társadalmi szerepén, fejlődési trend azonban többféle van.
>
> Szeretném kérdezni, hogy nem lenne-e jó, ha a felhasználónak kedvezést
> elválasztanánk a könyvtár piaci szempontú újragondolásától?
>
> Nekem-e kettő olykor elég mást jelent. A piaci gondolkodást elég sok
> kritika is éri (szociális különbségek generálása, kispórolt
> környezetbiztonság, kifelejtett közvetett környezeti és társadalmi
> hatások, költségek) - sokak szerint kb. azért ilyen önveszélyes ez a
> civilizáció, mert túl sok mindent bíz a piacra (amely egy közmeggyezés és
> sokkal kevésbé szükségszerű talapzata a világunknak mint a Bioszféra).
>
> A piaci logikába belefér, hogy ha valaki felvesz x millió dollár kölcsönt
> két órára, majd a valuták egymáshoz képest történő ingadozását
> felhasználva, néhány átváltással úgy realizál hasznot, hogy azzal komoly
> nehézséget okoz egy országnak, miközben senkinek nem ad cserébe semmit
> (arbitrázs & Tobin-adó). Nekem a piac ezt is jelenti, szerintem ehhez ne
> hasonlítsunk.
>
> A globalizációban bevett sok más eljárást, amivel a termelést látszólag
> olcsóbbá teszik, de valójában csak eltekintenek bizonyos költségektől,
> vagy a képződő szennyezést az államra hárítják át, vagy felelőtlenebb
> szabályozású, vagy csak korruptabb országba telepítik- ezeket sem érdemes
> példaként figyelni.
> Persze, ha valaki (áccerűen mondva) távolkeleti kb. rabszolgákkal
> dolgoztat, akkor olcsóbban kijön, mint az öntudatos, szakszervezettel
> rendelkező nyugat-európai munkás. Főleg akkor, ha a gyakorlat szerint a
> szállítás környezetterhelésétől, a társadalmi feszültségek kérdéseitől,
> attól, hogy ez egy, a távol keleten dolgozókat alávetett helyzetben tartó
> rendszer - eltekintünk, lényeg, hogy ócsóbb.
>
> Vagy, az az előny, amit a gépesítés, automatizálás jelent, hatásaiban
> ketté válik: az előny a gyártónál, forgalmazónál, esetleg a felhasználónál
> jelentkezik, és a hagyomány szerint az általa (a változó divatok miatt
> egyre gyorsabban avuló pl. számítástechnikai berendezések) termelt
> veszélyes hulladékok, a gugli füstjének ártalmatlanítása nem az ő
> feladata. Ezt a balhét az állam viszi el, erre költi a pénzét. S ez
> viszont már a felhasználót is negatívan érinti. Miközben egyik oldalon kap
> egy elegáns szolgáltatást, hazafelé nem kap tiszta levegőt, vagy egy idő
> után a gépesítéssel kiszorított elégedetlenek nem hagyják hogy felhőtlenül
> élvezze, amit ő még meg tud fizetni, vagy valamely laptopjához szükséges
> nyersanyagnak elfogynak a gazdaságosan kitermelhető forrásai, plusz
> esetleg a gorillák is, akik butus módon pont ott tudnak élni, ahol a
> tantált bányásszuk.
> http://www.janegoodall.hu/projektek/afrika/mobiltelefon_ujrahasznosito_kampany
> A kérdés, hogy megéri-e feláldozni a gorillát (s persze sok más lényt is)
> pl. a laptopok nyújtotta kényelemért? Vagy esetleg össze lehet békíteni az
> ő életüket a miénkkel? Ezt a kérdést a piac el tudja dönteni?
>
> A piaci logika jelenleg a folyamatos gazdasági növekedést tekinti
> elsősorban célnak, ettől várjuk az össztársadalmi jó növekedését (nem
> mindig/mindenhol gondol(t)(j)ák így a közgazdászok sem, mégis ez a fő
> irány). Minden ilyen növekedésnek van energia, és/vagy anyagi
> felhasználási vetülete, ezek a források pedig végesek, illetve az előbb
> említett EROEI.
>
> A piaci logika szerint a társadalmi jót megéri a gazdasági jó alá
> rendelni, és majd később, bevételeinkből tudjuk kárpótolni magunkat (Ezzel
> szemben egyes fenntarthatóságról gondolkodó emberek úgy mondják, hogy a jó
> társadalomra kellene törekednünk, melynek feltétele a természet és csak
> eszköze (és nem célja) a jó gazdaság). Azt is mondják ezek a kötözködők,
> hogy környezet és fejlődés minden kérdése összefügg, tehát minden új
> megoldás környezeti hatásait is be kell tervezni, szem előtt kell tartani,
> stb.
>
> Mint ahogy a könyvtárosok mindig törekednek a szellemi függetlenségre és
> igyekeznek nem kiszolgálni a politikai ideológiákat, szerintem ugyanilyen
> kritikus módon kell a piaci logikához is viszonyulni.
>
> Lehet, hogy az Egyesült Államokban épp a könyvtárügy valamiért elegánsabb,
> de az országot egészében nézve, mondjuk adósságával, meg a nem annyira
> igazságos egészségügyi rendszerével, egészében számomra nem példa (pláne,
> hogy néhol milyen fantáziátlanul építkeznek ;-).
>
> Sokak szerint az egész társadalmi berendezkedést (és ezen belül persze a
> könyvtárat is- de nem önmagában) kellene újragondolnunk (a könyvtár ezt
> segítheti), és nem a piaci szempont szerint, hanem mérlegelve, hogy a
> társadalmat jellemző folyamatok, irányok 10-200 év múlva milyen hatással
> lesznek ránk, nem generál-e túl nagy társadalmi feszültségeket, meg a
> nyavalyás mókusok is kibírják-e valahogy (s ennek persze nem csak
> esztétikai, elvi okai vannak, hanem egész önérdekű is: az, hogy a mi
> életminőségünk jobb, ha néha látunk egy-egy más fajú élőlényt is, esetleg
> nem csak ketrecekben, vagy a tévében).
>
> A felhasználó igényeinek megfelelő könyvtár számomra sokkal vállalhatóbb.
>
> Persze a potenciális olvasóra mondjuk a piac nem úgy gondol, hogy ki
> akarja szolgálni az ő igényeit, amely által ez jobb ember lehet, hanem a
> piaci szereplő igyekszik meghatározni, hogy valakiből hogy lehet neki
> hasznos "jó ember", igényeket akar benne létrehozni, amely által vásárlóvá
> válik, s megvesz egy terméket. Pörög a gazdaság, kérem!
> Persze a könyvtár is egy termék, de ha száz ember kikölcsönöz egy könyvet,
> annak biztos kisebb a környezetterhe, mintha mind a százan megvennék,
> holott ez a piacnak jó, a társadalom egészének viszont rossz, mert
> utóbbira hárulnak az elhárítás költségei. Ha száz e-book olvasót vesznek,
> akkor azzal még több környezetterhelés keletkezik.
> Járjon mindenki inkább könyvtárba, az el nem adott 99 könyv miatt
> tönkrement kiadók jöjjenek könyvtárosnak és mindenki csak négy órát
> dolgozzon. :-) Érvelhetnénk úgy is, hogy a könyvtár azért is
> fenntarthatóság irányába mutató termék, a hagyományos könyvtárak azért is
> jóravalók, mert kis energiafelhasználással juttatják kultúrához az arra
> igényt tartókat (egy kétszáz éves könyvet ma is el tudok olvasni, ha jól
> volt tárolva, ehhez képest az egyre hatékonyabbá váló informatikai
> készülékek és rendszerek egyre több energiát használnak fel (vállvonás)
> http://www.infonia.hu/infotars/arch_2009_3.html (a kőolajról a megújulókra
> átállást nem annyira vesszük komolyan, és a megújulók egyrészt az általam
> ismert elemzők szerint nem tudnak ilyen dinamikus növekedést támogatni,
> valamint ezek közvetett hatásai sem mindig érik meg (pl. a bioetanol, vagy
> energiafű, előbbivel az élelemtermeléshez szükséges területek csökkenését
> hozták összefüggésbe, utóbbi pár év alatt olyan szinten zsigereli ki az
> amúgy is vékonyodó talajt (peak soil), hogy az semmilyen más termelésre
> nem lesz alkalmas) és ránk visszaható környezetterhelést generálnak.
> Lehet, hogy nem azon kellene gondolkodni, hogy milyen módon állítjuk elő
> az energiát, hanem azon, hogy miként lehetne nem kőkorszaki módon, de
> mégis kevésbé energiafüggő módon boldogulni (Igen, tudom: meredek).
>
> De azért a felhasználók ítéletére jobban építhetünk, ők sokfélék, nem
> mindegyiket vezeti meg a piac által diktált emberkép.
>
> Így tehát az új könyvtár megfogalmazásakor nem elegendő a piaci trendeket
> szem előtt tartani, ennél előrébb, magasabbra, mélyebbre kell néznünk.
> Szerintem.
>
> Üdvök
> Gondos Gábor
> segédkönyvtáros titkos, eretnek magánvéleménye
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
> __________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5458
> (20100917) __________
>
> Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
>
> http://www.eset.hu
>
>
>
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5479 (20100925) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
