Azzal indítasz, hogy
>"A bérkölcsönzés nem jogsértő, ha a szerzőknek nem okoz vagyoni hátrányt, pl. valami közös jogkezelés keretében történő díj megfizetésével."
A gond ott van, hogy nincs erre "valami közös jogkezelés".
Mielőtt szerzői jogról ilyen határozottan nyilatkozol, érdemes lenne elolvasnod a szerzői jogi törvényt.
Mondjuk itt:
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV&kif=szerz%C5%91i+jog#xcel
Ebből kitűnhet számodra, hogy közös jogkezelésbe csak azok a műtípusok kerülnek, amelyekről az Szjt. így rendelkezik. Ezeket elsősorban a többszörözésnél a 19-20 §-ok nevesítik, valamint a nyilvános előadásnál a 25. §, ill. a sugárzásnál más paragrafusok, stb. Ezek átolvasása során megvilágosodik majd számodra, hogy milyen esetekben beszélünk "kisjogos" és "nagyjogos" művekről. A szépirodalmi és szakirodalmi művek terjesztése nem tartozik a közös jogkezelés körébe.
Tehát az irodalmi művek bérbeadása szerzői jogosulti engedélyköteles, valamint jogdíjköteles tevékenység.
Amit a vásárlói elállásról írsz az sem ilyen egyszerű, de az elállás az egy szerződést megszüntető aktus, nem pedig egy további szolgáltatás, mellékszolgáltatás. A játéknak itt immanens része az elállási lehetőség működtetése. Az ügylet elsősorban adásvétel, ami a vásárló döntése alapján bérbeadássá változhat. Eldönti, hogy megvásárolja, vagy bérli. Ennek megvannak a kimunkált szabályai az adott szolgáltatásban, így az elállás és a csere intézménye nem a jog törvény szerinti rendeltetését szolgálja, hanem az előbb említett vásárlás vagy opcionális bérlet intézményét fedi.
Egy hazai nagy tekintélyű jogászprofesszor szavaival: "Akarnak, de takarnak."
A Ptk. 206. §-ának (6) bekezdése értelmében "A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni."
Egy ellenőrzés visszamenőleg tehát megállapíthatna adásvételeket, amivel nincs baj, és megállapíthatna bérbeadási ügyleteket, amelyekről tévesen feltételezted, hogy közös jogkezelésbe tartoznak. A nagyobb terjedelmű szépirodalmi művek, valamint a szakirodalmi művek bérbeadása nem olyan egyszerű. Nézzük konkrétan, mit ír erről a Szerzői jogi törvény:
"16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető."
"16. § (4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes."
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
"23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő."
Ebben a melegben bűncselekmény lenne folytatnom, de ha nem világos, szívesen világítom további episztolákban a kérdést. Megjegyzem: egyáltalán nem biztos, hogy a jogvédők (vagy akárki) rászáll erre a vállalkozásra, és "ügy" lesz a dologból. Ettől függetlenül, jogilag megítélhető a dolog.
Üdv.:
Domonkos
2010.07.21. 18:29 keltezéssel, "Szabó G. Tibor" írta:
A bérkölcsönzés nem jogsértő, ha a szerzőknek nem okoz vagyoni hátrányt, pl. valami közös jogkezelés keretében történő díj megfizetésével.
A szokásos könyvesbolti vásárlások esetében a vevő számára a következő két út járható (ha a vásárlási bizonylat megvan!):
- törvényes elállási jog gyakorlása (pl. ha bizonyítható a termék értékesítéskori hibája: nyomdai laphiány vagy szennyeződés, hibás kötés stb.), ekkor visszakapja a pénzét (nem kötelezhető ún. "levásárlásra" sem!),
- a könyv kicserélése más műre azonos értékben vagy a többletérték ráfizetésével, ami nem kötelező a kereskedő részéről, csak méltányolható, pl. ha a nagymama által az unokának ajándékba vett drága könyv már megvan és ezt a mami valami más mesekönyvre szeretné kicserélni (itt a vevő hosszú távú megtartása érdekében nincs értelme ellenkeznie a kereskedőnek).
Az Első Könyvsiker Kölcsönző szolgáltatási konstrukciója nem bérkölcsönzésre irányul, hanem elsődlegesen a vásárlásra:
- árkedvezményesen leadják
- ha 15 napon belül visszaviszi a vásárló, "akkor a vásárláskor kapott nyugta bemutatásával, 500 Ft használati díj levonása után visszafizetjük a könyv fogyasztói árát."
Úgy látom, az 500 Ft-ot lényegében bánatpénzként kezelik: a vásárlónak egy csekély összegért és adott időszakon belül szerződéstől történő elállási jogot biztosít a könyvkereskedő.
Nagyon okos konstrukció. A probléma persze ott van, hogy Kölcsönzőnek nevezik magukat, ösztönözve az elállást. Ez az ösztönzés bizonyítható, mivel kedvezményt is kapcsolnak hozzá: "Ha Ön legalább ötször már kölcsönzött könyvet az üzleteinkben, akkor alkalmanként 40-50 % kedvezménnyel vásárolhatja meg a használt, de még jó állapotú és még friss kiadású könyveinket!" Azonban a vásárlási kedvezménnyel végül mégis a vásárlást ösztönzik, tehát?
Ebből is látható, könyvtáros testvéreim, hogy a biznisz nem a kölcsönzésben, hanem a vásárlásban vagyon :-)
Persze jogilag kétes, ha a valós - és a szerzők jogának megsértésével társuló - gazdasági esemény (bérkölcsönzés) leplezése a bánatpénz. Az attól még funkciójában bérleti díj marad! Kérdés, bizonyítható-e, hogy a bánatpénzes könyvértékesítés a szerzők jogát sérti. Igaz, a 15 nap elállási idő kevesebb, mint a legtöbb könyvtár normál kölcsönzési ideje, s egy sikerkönyv - amit az olvasói "falni" szoktak - bőven kiolvasható ennyi idő alatt...
A sikerkönyv-kölcsönzés "hazai történetéhez": nem tudom, a tételes pécsi könyvtári kölcsönzési díj akár a nyolcvanas években jogszerű volt-e?
Domonkos, mit szólsz?
Üdv.:
Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------
Horváth Sándor Domonkos írta:
Szerzői jogi szempontból ez egyébként bérbeadásnak minősül, sajnálatos módon (véleményem szerint) több szempontból is jogsértő, hacsak be nem szerzik a művenkénti felhasználási engedélyeket, ill. ki nem fizetik a jogdíjat.
HSD
2010.07.20. 15:21 keltezéssel, László Pintér írta:
Kedves kolléga, nem akarom elvenni a kedvét ebben a nagy melegben, nem is szeretném kisebbíteni az érdemeiket, de mivel "Első"-ként aposztrofálja kezdeményezésüket, egy kis kiegészítésképpen hozzáfűzném információjához a következőket:
Pécsett, a Pécsi Városi Könyvtár Kossuth (vagy ha jobban tetszik, Király) utcai központjában már a nyolcvanas években működött, több éven keresztül, ún. Siker Könyvtár, ahol "sikerkönyveket" kölcsönöztünk, méghozzá kötetenként bizonyos összegért (néhány tíz forintért, pontosan már nem emlékszem). A dolog lényege az volt, hogy az egyre csökkenő beszerzési keret mellé a kölcsönzési díjakból pénzt szereztünk, s a (talán nem olyan magas színvonalú;) sikerkönyveket több példányba tudtuk beszerezni, s olvasókat tudtunk hozni a könyvtár "előszobájába". Mondom, hosszú ideig működött a dolog, aztán én elmentem a Városi Könyvtárból, ezért nem tudom pontosan mikor, miért, megszűnt.
Ne haragudjon a kiegészítésért, barátsággal köszöntöm és sok sikert kívánok a további "Sikerkönyvtári" munkához: Pintér L.
2010/7/20 Kertész Zoltán <ker0@bmk.hu <mailto:ker0@bmk.hu>>
Az Első könyvsiker kölcsönző megnyitotta kapuit. A linken
részletes információk olvashatók róla.
Érdekes kezdeményezés, konkurencia?
http://www.konyvkolcsonzo.hu/
Kertész Zoltán
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu <mailto:Katalist@listserv.niif.hu>
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
--
Pintér László
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
Tel.: 72/503-650/3904
Fax.: 72/503-650/3932
Otthoni telefon: 72/226151
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5298 (20100721) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
