Ha már szóba kerültek a plázák, szeretnék egy olyan angliai példával szolgálni, amely szerintem akár követendő minta lehetne itthon is. Cambridge-ben nemrég nyílt meg a városi könyvtár (http://hipweb.cambridgeshire.gov.uk/central/) ismét - a könyvtár pedig a város főutcáján, a Grand Arcade nevű bevásárlóközpontban (http://www.grandarcade.co.uk/default.aspx) kapott helyet.
További képeket és videókat a könyvtár Facebook oldalán (http://www.facebook.com/photo.php?pid=2683880&id=106156113195) és a YouTube-on (http://www.youtube.com/view_play_list?p=D9040E3D93AE4A9C) találhatnak.
Üdvözlettel, Szalkai Nóra
2010/4/26 Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>
Kedves Tibor,
a könyvfesztiválon megkérdeztem a HVG-kiadó gépének és költségeinek adatait.
Mint elmondták, a kiadó saját könyveinek 10-11-példányos utánrendelésére is
használják. Az ár függvénye a könyv terjedelme illetve fekete-fehér--színes
mivolta. (Tájékoztató ár: 300 oldalas feketével nyomott könyv: 1100 Ft
fizikai gyártási költség -- a minőség abszolút vállalható; kézbe fogtam.) A
gép teljesítményétől függően éri meg vagy nem éri meg ilyen vagy olyan célra
használni.
A versenyképesség tehát egyáltalán nincs kilőve! Viszont kötelező kalkulálni
kell előtte.
Amit tehát át mindenképpen kell gondolni döntés előtt
(brénsztorm-jelleggel):
- a gép teljesítménye, paraméterei és rádfordítások (közvetlen és közvetett
költségek)
- helyettesítő termékek elérhetősége (helyi állomány, könyvtárközi,
könyvesbolti kínálat, elektronikus állomány -- akár legális, akár illegális)
- várható használói igények (mennyiség, jelleg), esetek pl.: ha kifogyott a
kölcsönözhető jegyzet, könyvtár profiljába nem tartozó vagy ritkán kért
könyv igénye, saját könyvtári állomány pótlása vagy kiegészítése, könyvtári
tulajdonba, de azonnali kölcsönzésbe, olvasói tulajdonba, könyvkészítés
hozott anyagból (pl. szakdolgozat), ...)
- felszabaduló raktári terület alternatív hasznosíthatósága
- ...
Ár kérdése: a könyv árának csak egy összetevője, amit a hátára írnak. Amikor
sürgős, és könyvtárközibe egy hétre vállalják, könyvesboltban vagy torrenten
sem érhető el, a nominális ár a többszörösére ugorhat. Melyet az olvasó ki
AKAR fizetni -- ha talál olyan szolgáltatót, aki megcsinálja neki. Ha
könyvtár, akkor annak, ha pláza, akkor annak.
Úgy látom: a könyvtárosképzők és továbbképzők még kevésbé úszhatják meg a
marketingtervezés, kalkulálás c. kurzusokat.
Környezetterhelés (porosodó könyvek / elektronikus könyvek / PoD): nagyon
örülnék, ha hozzájutnék vonatkozó adatokhoz. Azok nélkül csak sejtéseim
vannak.
Téves beszerzés és porosodás: persze, nyilván nem lehet tökéletesen
szerzeményezni, de törekedni kel az optimumra. Elérhető közelségben lévő
ilyen masina hatására csökkenhet a kompetencia magjától távolabb álló
dokumentumok beszerzése, amely a raktári kapacitás csökkenését vonja maga
után. A "kváziporos" könyvek számát nem e masina, hanem az automatizált
állományegészség-vizsgálatok, a tudatosabb apasztási politika, illetve a
másodlagos könyvpiac könyvtárakra való kiterjesztése segítheti (bocs, ha
esetleg újabb tabut említettem).
Pláza bejárata és kölcsönzőpult... Ez ismét izgalmas felvetés. Fodor Péter
pl. néhány éve jelezte, hogy ez nem a FSZEK-en múlik, hanem pl. a plázák
bérleti díjain. De a helyzet változik, és nem biztos, hogy a kérdés jövőre
ugyanazt a választ hozza.
Moreau -- nem Moreau. :-) Biztos vagyok abban, hogy az általam felvetett
dolgok közül nem mindegyik működik ...most / Magyarországon / ilyen
szervezeti kultúra mellett / könyvtárban stb. A történelmi példák azonban
biztatóak: néhány évtizede hogyan válaszolt a szakma olyan kérdésekre, mint
könyvtárban kávézni? / nyomtatni? / pelenkázót elhelyezni? stb. Látom, hogy
pl. az általam évekkel ezelőtt felvetett ötletek egy része csendben
megvalósul, szempontjaim beépülnek. A kísérletezéssel járó tévedés jogát
magam számára is fenntartom, ahogy a közpénzen támogatott, félresiklott vagy
kalkulálás nélkül megtervezett projektekből való tanulás fontosságát is
szorgalmazom. Pl. mert kisebb-nagyobb kísérletek nélkül fejlesztések sem
képzelhetők el. Tehát a javallott út ebben is a gondoljuk át, tervezzük meg,
kalkuláljuk ki és ha kérdéseinkre a válaszok inkább pozitívak (teljes
bizonyosság nincs!), valósítsuk meg. Másik lehetőség, hogy ugyanezeket mások
valósítják meg, és mi vesszük meg az ő szolgáltatásaikat.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a hagyományos könyvtári tevékenységek
mindegyike (dokumentum-leírástól a tájékoztatásig) bivalyerős üzleti
konkurenciát kapott az utóbbi 20-25 évben. Szóval a kísérletezés
alternatívája feltehetően a további zsugorodás. A büszkén--sóvárogva
emlegetett jó külföldi könyvtári példák is előremenekülésekből
eredeztethetők.
Utolsó gondolatod külön pikantériát is hordoz ;-)
Az együttgondolkodást köszönve,
Gábor
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5061 (20100426)
-----Original Message-----
From: "Szabó G. Tibor" [mailto:szabo.g.tibor@pszfz.bgf.hu]
Sent: Monday, April 26, 2010 10:07 AM
To: Mikulás Gábor; KATALIST levelezőlista
Subject: Re: [KATALIST] egyedi konyveket...
Kedves Gábor, köztünk maradjon, de mennyibe kerül egy egyedi gyártású
könyv? Gondolom ezrekbe. Talán többe is, mint a tömeggyártott könyv...
És egy könyvtárközi? Kb. ezresbe - a könyvtárnak, mert az olvasónak
leginkább ingyenes.
Ezért helyben gyártatni sem fogok több könyvet, mint vásárolni -
versenyképesség tehát kilőve :-)
"Visszaesik a könyvtárközi kölcsönzés, pláne, ha a jogi környezetet is
tisztázódik." Alább levezetve, nem ettől a géptől.
A porosodáson ugyan segítene, ha a könyvtár csak akkor gyártaná le a
(kölcsön)könyvet (= könyvtári költségen!), ha azt legalább már egy
olvasója igényli - de ettől csak még több lenne a "kváziporos". A baj
nem az, ha néha-néha teljesen "mellényúlunk" a gyarapításban (ami nem
dicsőség, de sajnos előfordul!), tehát olyasmit veszünk, amit majd nem
visz ki olvasó. Ám általában ennél sokkal több az olyan doku, mely
"kváziporos" - egy-két olvasó használta csak, teljes gyűjteményi
életidejében. Itt majdnem olyan feleslegesek a (köz)beruházások, mint a
porosaknál.
A KK-nak persze leáldozik, de nem ettől. Ez a "helybenkönyv gyártó"
technológiai megoldás egy öszvér azoknak, akik mindenképp inprintet
akarnak és leginkább tulajdonba (ne feledjük a gyártatás költségeit!),
nem pedig kölcsön - egy olyan világban, mely abba az irányba halad, hogy
ne legyen szükség inprintre...
[Tudom, az e-könyv olvasó meg e-hulladákot termel, energiát igényel, de
- feltételezve, hogy évtizedes távlatban lesz olvasóeszközünk és
napsütéssel is működik - hány e-könyvet tudunk általa "fogyasztani"?
Tekintsük mindezen e-könyv fogyasztásokat ökológiai megtakarításnak az
inprintek előállításával szemben, s az értékmérleg már lényegesen
kiegyensúlyozottabb lesz.]
A könyvgyártó masina kiadóknak és könyvkereskedőknek lehetőség inkább,
nem a könyvtáraknak.
Telepíteni oda célszerű, ahol a potenciális vásárlóerő koncentrálódik -
az meg leginkább egy pláza bejáratának környéke, nem a kölcsönzőpult :-)
A szolgáltatás - üzleti nyereséggel történő! - értékesítése a könyvker
alapkoncepciója, a könyvtáré meg dokumentumhozzáférés nyújtása
társadalmi haszonnal: azért annyira olcsó vagy ingyenes. Mi bizony nem
azért járunk könyvtárba, mert hirtelen felindulásból bármely könyvet
megvehetnénk, akár tömegnyomtatott, akár egyedileg gyártatott ;-)
Te minden (üzleti) modellt úgy közelítesz meg, mint aminek a könyvtári
környezetbe történő beültetése csak felvilágosultság, nyitottság, akarat
stb. kérdése.
Ez elég liberális értelmezése a transzplantációnak, javaslataiddal nálam
már rég kiérdemelted "a könyvtárügy Dr. Moreau-ja" címet (SF
klasszikusokban és thrillerben gyengébbeknek:
http://www.port.hu/dr._moreau_szigete_the_island_of_dr._moreau/pls/fi/films.
film_page?i_film_id=487&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=2)
Miért is nem kell még a nagykönyvtárakba sem telepíteni helyben könyvet
gyártó gépet?
Ja, mert az interneten rendeljük házhoz történő szállítással. Ehhez nem
kell bemenni a könyvtárba, még könyvtár sem kell.
Bemenni másért kell, s hogy mimásért, azt neked nem kell megmagyaráznom.
Baráti üdv.: Tibor
Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------
Mikulás Gábor írta:
> Egyedi könyveket gyártó gép -- a jövő nagykönyvtárának alapfelszerelése
> http://twitter.com/kithirlevel/status/12633229444
>
> Leáldozik a könyvtárközi kölcsönzésnek?
>
>
> Mikulás Gábor
>
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature
database 5060 (20100426) __________
The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com
__________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.
http://www.eset.hu
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5061 (20100426)
__________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenorizte.
http://www.eset.hu
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
