Ahogyan a dán közkönyvtárak évek óta egyben digitáliszene-szolgáltatók, vagy ahogyan a norvégok minden (nyomtatott) kiadványt digitális kötelespéldányként is kezelnek (azt nem tudom, hogy PoD-ban kínálják-e; talán még nem).
Mikulás Gábor
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of "Horváth Sándor Domonkos, dr."
Sent: Monday, April 26, 2010 5:25 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: Re: [KATALIST] egyedi konyveket...
A könyvtár kvázi kiadóvá válása ott bibis, hogy az adott bibliotékának
felhasználási szerződést kellene kötnie valamennyi szerzői jogi
jogosulttal, azaz a szerzőkkel, adott esetben a szerkesztővel, esetleg
fordítóval, netán illusztrátorral, fotóssal -- amit akkor tehet meg, ha
mondjuk másnak (egy könyvkiadónak) nincs éppiglen kizárólagos
jogosultságot biztosító felhasználási joga. (X évig csak ő adhatja ki.)
A szerződés a szerző igényei szerinti feltételekkel születik meg, és
tartalmazza a szerzői honoráriumot is, amit a jogosultak markába kell
perkálni. Mindezt egyetlen mű kiadásához. Tessék ezt is belekalkulálni a
költséghatékonyságba :-)
Ezek miatt a "bosszantó" szerzői jogi problémák miatt a kiadói
tevékenységet aligha fogja átvenni a könyvtár a kiadóktól.
A technológia ugyanakkor forradalmasíthatja a könyvkiadást annyiban,
hogy csökkenti a könyvkiadók befektetési kockázatát, elegendő az
igényeket követni a példányszámnál, bár megjegyzendő, hogy a
nyomdaköltség csak az egyik jelentős kiadási tétel a könyvkiadók
könyvelésében. A terjesztői jutalék, a nyomdai előkészítés szintén drága
dolog, hogy utoljára hagyjam a legvérszegényebb tételt, a szerzői
honoráriumot, és ki tudja még mit.
Egyébiránt nem az a kérdés jelenleg, hogy miből olvasnak: hagyományos
könyvből, "gyorskönyvből", TFT-képernyőről, vagy E-ink-es kijelzőről,
hanem az, hogy olvasnak-e? Mert aki olvas, az előbb-utóbb eldönti, hogy
milyen eszközt/formát választ, aki viszont csak "olvasgat", annak a bili
fülére is rá lehet írni, csak kéznél legyen, ingyen legyen, és ne legyen
benne sok összetett mondat :-)
Üdv.:
HSD
2010.04.26. 15:09 keltezéssel, "Szabó G. Tibor" írta:
> Kedves Gábor, nem azt mondtam, hogy a PoD, mint üzletág ne is
> létezzen. Azt hiszem, inkább amolyan szkennelős fajta vagyok, mint
> nyomtatós.
>
> Ahhoz képest, hogy egy lehetőségből indultál ki, már
> alapkövetelményként hirdetted meg azt a "jövő nagykönyvtárainak",
> valamint e címen rémlett számodra hullafoltosnak a könyvtárközi. Én
> meg csupán annyit merengtem, hogy mitől "mégse"... Válaszod elnézve
> még mindig a PR a legnagyobb erősséged (megint kikaptam tőled az "MG,
> a szakmai vátesz" c. kurzust - miért érzem úgy, hogy már századszor
> végzem el?), de továbbra is izgatottan várom, hogy beavatkozásaid
> életképességét egy lélegző könyvtáron is bizonyítsd. Sok mindent csak
> a saját lombikodban mutattál úszni, mi, gyakorló könyvtárosok viszont
> természetes (vad)vizekben élünk. Meg olyasmiket is mutatsz (kávézás,
> nyomtatás, pelenkázás), amit - érdemeid ellenére - nem Te sütöttél ki.
> Hogy elsőként adaptáltad-e, arra sem láttam bizonyítékot. Hát ezért a
> PR iránti méla ingerültségem...
>
> A kísérletezéseddel járó tévedés jogát elnézem - míg nem
> felhasználóinknak vagy nekem kell futkoznom a szörnyeid elől :-)
>
> Nekem, mint szolgáltatónak nem az az alternatíva, hogy "ha kifogyott
> a kölcsönözhető jegyzet", a következő sorban állóval megvetetem a
> PoD-ot. Még felmerülne egyes kollégákban, hogy mindenből csak egy
> példányt vegyünk, a többit meg szállítsuk fizetős PoD-ban :-(
> Szerintem a PoD, mint "fejlődési fázis" nyugodtan átléphető. Az
> alternatíva az VOLNA, hogy a jegyzet mindenkor, minden hallgatónak
> hozzáférhető (= álmaink könyvtára?), meg talán még ingyenes is, ha már
> kötelezővé tették. Ezért a hallgatói jegyzetellátás végállomása nem a
> PoD (ezt inkább egy kényszerű, köztes, "lehúzó ágazatnak" tekintem),
> hanem az e-book. Hogy lesz-e benne könyvtári vízjel, nem izgat fel
> különösen.
>
> Írtam, hogy VOLNA. De míg nincs e-book alternatíva, addig több inprint
> példányt kell beszereznem legálisan és hülyébbnél hülyébb forgási
> határidőkkel elosztanom a felhasználók között.
>
> Üdv.: Tibor
>
> Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
> Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
> Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
> 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
> -----------------------------------------------------------------
>
>
>
> Mikulás Gábor írta:
>> Kedves Tibor,
>> a könyvfesztiválon megkérdeztem a HVG-kiadó gépének és költségeinek
>> adatait.
>> Mint elmondták, a kiadó saját könyveinek 10-11-példányos
>> utánrendelésére is
>> használják. Az ár függvénye a könyv terjedelme illetve
>> fekete-fehér--színes
>> mivolta. (Tájékoztató ár: 300 oldalas feketével nyomott könyv: 1100 Ft
>> fizikai gyártási költség -- a minőség abszolút vállalható; kézbe
>> fogtam.) A
>> gép teljesítményétől függően éri meg vagy nem éri meg ilyen vagy
>> olyan célra
>> használni. A versenyképesség tehát egyáltalán nincs kilőve! Viszont
>> kötelező kalkulálni
>> kell előtte.
>> Amit tehát át mindenképpen kell gondolni döntés előtt
>> (brénsztorm-jelleggel):
>> - a gép teljesítménye, paraméterei és rádfordítások (közvetlen és
>> közvetett
>> költségek)
>> - helyettesítő termékek elérhetősége (helyi állomány, könyvtárközi,
>> könyvesbolti kínálat, elektronikus állomány -- akár legális, akár
>> illegális)
>> - várható használói igények (mennyiség, jelleg), esetek pl.: ha
>> kifogyott a
>> kölcsönözhető jegyzet, könyvtár profiljába nem tartozó vagy ritkán kért
>> könyv igénye, saját könyvtári állomány pótlása vagy kiegészítése,
>> könyvtári
>> tulajdonba, de azonnali kölcsönzésbe, olvasói tulajdonba, könyvkészítés
>> hozott anyagból (pl. szakdolgozat), ...) - felszabaduló raktári
>> terület alternatív hasznosíthatósága
>> - ...
>>
>> Ár kérdése: a könyv árának csak egy összetevője, amit a hátára írnak.
>> Amikor
>> sürgős, és könyvtárközibe egy hétre vállalják, könyvesboltban vagy
>> torrenten
>> sem érhető el, a nominális ár a többszörösére ugorhat. Melyet az
>> olvasó ki
>> AKAR fizetni -- ha talál olyan szolgáltatót, aki megcsinálja neki. Ha
>> könyvtár, akkor annak, ha pláza, akkor annak.
>>
>> Úgy látom: a könyvtárosképzők és továbbképzők még kevésbé úszhatják
>> meg a
>> marketingtervezés, kalkulálás c. kurzusokat.
>> Környezetterhelés (porosodó könyvek / elektronikus könyvek / PoD):
>> nagyon
>> örülnék, ha hozzájutnék vonatkozó adatokhoz. Azok nélkül csak sejtéseim
>> vannak.
>> Téves beszerzés és porosodás: persze, nyilván nem lehet tökéletesen
>> szerzeményezni, de törekedni kel az optimumra. Elérhető közelségben lévő
>> ilyen masina hatására csökkenhet a kompetencia magjától távolabb álló
>> dokumentumok beszerzése, amely a raktári kapacitás csökkenését vonja
>> maga
>> után. A "kváziporos" könyvek számát nem e masina, hanem az automatizált
>> állományegészség-vizsgálatok, a tudatosabb apasztási politika, illetve a
>> másodlagos könyvpiac könyvtárakra való kiterjesztése segítheti (bocs, ha
>> esetleg újabb tabut említettem).
>> Pláza bejárata és kölcsönzőpult... Ez ismét izgalmas felvetés. Fodor
>> Péter
>> pl. néhány éve jelezte, hogy ez nem a FSZEK-en múlik, hanem pl. a plázák
>> bérleti díjain. De a helyzet változik, és nem biztos, hogy a kérdés
>> jövőre
>> ugyanazt a választ hozza.
>>
>> Moreau -- nem Moreau. :-) Biztos vagyok abban, hogy az általam felvetett
>> dolgok közül nem mindegyik működik ...most / Magyarországon / ilyen
>> szervezeti kultúra mellett / könyvtárban stb. A történelmi példák
>> azonban
>> biztatóak: néhány évtizede hogyan válaszolt a szakma olyan
>> kérdésekre, mint
>> könyvtárban kávézni? / nyomtatni? / pelenkázót elhelyezni? stb.
>> Látom, hogy
>> pl. az általam évekkel ezelőtt felvetett ötletek egy része csendben
>> megvalósul, szempontjaim beépülnek. A kísérletezéssel járó tévedés jogát
>> magam számára is fenntartom, ahogy a közpénzen támogatott,
>> félresiklott vagy
>> kalkulálás nélkül megtervezett projektekből való tanulás fontosságát is
>> szorgalmazom. Pl. mert kisebb-nagyobb kísérletek nélkül fejlesztések sem
>> képzelhetők el. Tehát a javallott út ebben is a gondoljuk át,
>> tervezzük meg,
>> kalkuláljuk ki és ha kérdéseinkre a válaszok inkább pozitívak (teljes
>> bizonyosság nincs!), valósítsuk meg. Másik lehetőség, hogy
>> ugyanezeket mások
>> valósítják meg, és mi vesszük meg az ő szolgáltatásaikat.
>>
>> Érdemes elgondolkodni azon, hogy a hagyományos könyvtári tevékenységek
>> mindegyike (dokumentum-leírástól a tájékoztatásig) bivalyerős üzleti
>> konkurenciát kapott az utóbbi 20-25 évben. Szóval a kísérletezés
>> alternatívája feltehetően a további zsugorodás. A büszkén--sóvárogva
>> emlegetett jó külföldi könyvtári példák is előremenekülésekből
>> eredeztethetők.
>> Utolsó gondolatod külön pikantériát is hordoz ;-)
>>
>> Az együttgondolkodást köszönve,
>> Gábor
>>
>>
>>
>> -----Original Message-----
>> From: "Szabó G. Tibor" [mailto:szabo.g.tibor@pszfz.bgf.hu] Sent:
>> Monday, April 26, 2010 10:07 AM
>> To: Mikulás Gábor; KATALIST levelezőlista
>> Subject: Re: [KATALIST] egyedi konyveket...
>>
>> Kedves Gábor, köztünk maradjon, de mennyibe kerül egy egyedi gyártású
>> könyv? Gondolom ezrekbe. Talán többe is, mint a tömeggyártott könyv...
>> És egy könyvtárközi? Kb. ezresbe - a könyvtárnak, mert az olvasónak
>> leginkább ingyenes.
>> Ezért helyben gyártatni sem fogok több könyvet, mint vásárolni -
>> versenyképesség tehát kilőve :-)
>> "Visszaesik a könyvtárközi kölcsönzés, pláne, ha a jogi környezetet
>> is tisztázódik." Alább levezetve, nem ettől a géptől.
>>
>> A porosodáson ugyan segítene, ha a könyvtár csak akkor gyártaná le a
>> (kölcsön)könyvet (= könyvtári költségen!), ha azt legalább már egy
>> olvasója igényli - de ettől csak még több lenne a "kváziporos". A baj
>> nem az, ha néha-néha teljesen "mellényúlunk" a gyarapításban (ami nem
>> dicsőség, de sajnos előfordul!), tehát olyasmit veszünk, amit majd
>> nem visz ki olvasó. Ám általában ennél sokkal több az olyan doku,
>> mely "kváziporos" - egy-két olvasó használta csak, teljes gyűjteményi
>> életidejében. Itt majdnem olyan feleslegesek a (köz)beruházások, mint
>> a porosaknál.
>>
>> A KK-nak persze leáldozik, de nem ettől. Ez a "helybenkönyv gyártó"
>> technológiai megoldás egy öszvér azoknak, akik mindenképp inprintet
>> akarnak és leginkább tulajdonba (ne feledjük a gyártatás
>> költségeit!), nem pedig kölcsön - egy olyan világban, mely abba az
>> irányba halad, hogy ne legyen szükség inprintre...
>> [Tudom, az e-könyv olvasó meg e-hulladákot termel, energiát igényel,
>> de - feltételezve, hogy évtizedes távlatban lesz olvasóeszközünk és
>> napsütéssel is működik - hány e-könyvet tudunk általa "fogyasztani"?
>> Tekintsük mindezen e-könyv fogyasztásokat ökológiai megtakarításnak
>> az inprintek előállításával szemben, s az értékmérleg már lényegesen
>> kiegyensúlyozottabb lesz.]
>>
>> A könyvgyártó masina kiadóknak és könyvkereskedőknek lehetőség
>> inkább, nem a könyvtáraknak.
>> Telepíteni oda célszerű, ahol a potenciális vásárlóerő koncentrálódik
>> - az meg leginkább egy pláza bejáratának környéke, nem a
>> kölcsönzőpult :-)
>> A szolgáltatás - üzleti nyereséggel történő! - értékesítése a
>> könyvker alapkoncepciója, a könyvtáré meg dokumentumhozzáférés
>> nyújtása társadalmi haszonnal: azért annyira olcsó vagy ingyenes. Mi
>> bizony nem azért járunk könyvtárba, mert hirtelen felindulásból
>> bármely könyvet megvehetnénk, akár tömegnyomtatott, akár egyedileg
>> gyártatott ;-)
>>
>> Te minden (üzleti) modellt úgy közelítesz meg, mint aminek a
>> könyvtári környezetbe történő beültetése csak felvilágosultság,
>> nyitottság, akarat stb. kérdése.
>> Ez elég liberális értelmezése a transzplantációnak, javaslataiddal
>> nálam már rég kiérdemelted "a könyvtárügy Dr. Moreau-ja" címet (SF
>> klasszikusokban és thrillerben gyengébbeknek:
>> http://www.port.hu/dr._moreau_szigete_the_island_of_dr._moreau/pls/fi/films.
>>
>> film_page?i_film_id=487&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=2)
>>
>> Miért is nem kell még a nagykönyvtárakba sem telepíteni helyben
>> könyvet gyártó gépet?
>> Ja, mert az interneten rendeljük házhoz történő szállítással. Ehhez
>> nem kell bemenni a könyvtárba, még könyvtár sem kell.
>> Bemenni másért kell, s hogy mimásért, azt neked nem kell megmagyaráznom.
>>
>> Baráti üdv.: Tibor
>>
>> Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
>> Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
>> Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
>> 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
>> -----------------------------------------------------------------
>>
>>
>> Mikulás Gábor írta:
>>> Egyedi könyveket gyártó gép -- a jövő nagykönyvtárának alapfelszerelése
>>> http://twitter.com/kithirlevel/status/12633229444
>>>
>>> Leáldozik a könyvtárközi kölcsönzésnek?
>>>
>>> Mikulás Gábor
>
>
> __________ Information from ESET Mail Security, version of virus
> signature database 5062 (20100426) __________
>
> The message was checked by ESET Mail Security.
> http://www.eset.com
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist@listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5062 (20100426) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenõrizte.
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5063 (20100426) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenõrizte.
__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5063 (20100426) __________
Az üzenetet az ESET Smart Security ellenõrizte.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
