Örülök, hogy végül több idő maradt a vélemények meghallgatására, így nekem is több időm volt alaposan átnézni a 200 oldalt. Második olvasásra több pozitívumot, de több negatívumot is felfedeztem. Továbbra is hiányolom, hogy a tanulmány elején nincs valamiféle egységes, a tanulmány összes szerzője által elfogadott jövőkép megfogalmazva. Hová szeretnénk a projekt által 5 vagy 10 év múlva eljutni? Tetszik a dán modell? Szereténk mihamarabb országos lelőhely adatbázist? Szeretnénk ha az országos jelentőségű szolgáltatásokat egy helyről elérhetővé tenni? Bár a tanulmányban szétszórva sok új felvetés jelenik meg, ezeket nem szervezi egységbe valamiféle stratégia. Egy ilyen stratégia, és szigorúbb követelményrendszer a pályázat kiírásához / értékeléséhez is szükséges lenne. Ha a pályázat is tele lesz "talán"-okkal "opcionális"-okkal, akkor hogy lehet kiválasztani a nyertest?
A tanulmány rengeteg önismétlést tartalmaz, többször szószerintit. Nagyon sokszor hivatkozik a szabványosságra, de ritkán említ konkrét szabványokat. Hiányzik annak indoklása is - bár tán ez nyilvánvaló - hogy miért is van szükség a fejlesztésekre, tehát a jelnlegi helyzet/szotver értékelésére. Az erre utaló jelek (repedések) csak a tanulmány későbbi fejezeteiből sejlenek fel. Megtudhatjuk pl. hogy a "Jelenleg a migráció nem kielégítő sebességű, a MOKKA az inicializáló betöltésekkel képtelen utolérni magát". Egyetlen nagy adatbázis betöltésének célként kitűzött gépideje 5 nap. Az nem derül ki, hogy ez mennyi ideig tart most.
Alább röviden összfoglalnám a neuralgikus pontokat a tanulmányban, a MOKKA weboldalára akkor konkrét, eldönthető kérdéseket írnék inkább, mert ez itt tán túl szubjektív. Néha én is elbizonytalandok. Még csak annyit, hogy Kokas Károly kritikája egyszerűen elbűvölő volt. Kopernikuszi fordulatként értelmezni, amit akarunk - hát kívánhatnánk ennél nagyobb bókot? Mert ugye, így párszáz év távlatából... szóval Kopernikusz végülis igaza volt.
MOKKA / ODR
Második olvasásra is úgy tűnik, a tanulmány alapján a rendszerek valódi összevonása nagyrészt elmarad. A tanulmány több helyen kifejti, hogy a MOKKA csak bibliográfiai adatbázis, az ODR pedig lelőhelytár lesz. Indokként ilyesmik merülnek fel: "A példányinformációk teljes körének tárolásával nem terheljük a MOKKA adatbázist" (6.1.3) "Igény az, hogy a MOKKA saját lelőhelykezelése egyszerű legyen" (1. sz. mell.) valamint tán a "Hogyan képzeli az ODR szolgáltatások átültetését a MOKKA rendszerre?" kérdésre (157. o.) adott egyetlen "a jelenlegi ODR szolgáltatások áttelepítése" válasz. A többiek, engedve a csábításnak "a jelenlegi ODR szolgáltatások továbbfejlesztése a komplex példányinformációk közlésével valamint a találatnál rögtön kezdeményezhető a könyvtárközi rendelés" választ adták. Kár hogy nem vették észre, a kettő nem zárja ki egymást. A kérdésfeltevés és a válaszok pedig enyhén szólva befolyásolóak.
A bibliográfia/lelőhelytár szétválasztással - ami a külön rendszerek fenntartásának eddig is szakmai indoka volt - a szükségszerű összekapcsolást bonyolítják technikailag, miközben a két rendszer önnálló működésének képességét is megszűntetik, miközben a rendszerek a tükrözés révén azonos szerveren is lesznek. A MOKKA bármiféle nyitása olvasói, K2-es irányban értelmetlen lelőhelyek nélkül, az ODR, pedig, mely "egyszerűsített bibliográfiai adatokat kap", ezzel a saját keresési lehetőségeit korlátozza. Az ODR eközben olyan szolgáltatásokat (folyóirat keresés, státusz lekérdezés) vél csak ODR célra szükségesnek, melyek az átlagolvasót is érdeklnék, nem csak a könyvtárközi kérésekben érdekelteket. Egyébként, ha ezt a kitételt elfejeltjük - mármint az ODR célt - akkor a külön ODR felület végülis az olvasók számára is igen hasznos, a MOKKA tartalmát a MATARKA/HUMANUS/EPA bekapcsolásával, státusz adatok megjelenítésével bővítő mondhatni egységes felület lesz - talán jó alapja a MOKKA köré elképzelt K2-es, ráépülőszolgáltatásos renszernek. Csak akkor mindek van a MOKKA-nak saját felülete?
Corvina / e-Corvina
http://konyvtar.info/2010/02/12/e-corvina-kompatibilitas/ - e bejegyzés, amiért nemrég Gyüre és Mader úr is jól letolt - nem is tűnik olyan megalapozatlannak. Lám-lám a tanulmány követleményként sorolja fel a Z39.58 szabvány támogatását. Sszerintem közben a Corvina gyártó-specifikus bináris protokolljára utalva, melynek dokumentációja nem elérhető, s melyet más kliens nem ért, csak a Corvina sajátjai, valamint néhány hazai fejlesztő barkácsmegoldásai (köztük a konyvtar.hu keresőé). A tanulmány elvárja hogy a jelenlegi Java-s feltöltő kliens által igényelt minden funkció meg legyen valósítva (5.6.1), valami NetCat-ról beszél (ugyancsak e-Corvina termék gondolom), és kiköti: "A rendszernek biztosítania kell, hogy a feltöltés szabványos interfészen keresztül az IKR-ek irányából használható legyen. Azokban az esetekben, amelyek már eddig is működtettek hasonló lehetőséget, a szolgáltatás az IKR-ben változtatás nélkül is tudjon üzemelni." - úgytudom jelenleg ezt a funkciót csak a Corvina-s könyvtárak használják.
Az Oracle adatbáziskezelőre való hivatkozás továbbra is feleslegesnek tűnik, az csak egyik a sok lehetséges megoldás közül. Előnyei fel vannak sorolva, melyekkel más rendszerek is rendelkeznek, hátrányai (borsos ár) nem. Ez így részemről csak a jelenlegi rendszer fényezésének tűnik. Közben utánanéztem, a DEENK által vásárolt SUN gépre - tán mert SUN az Oracle tulajdona - olcsóbb az Oracle egyébként.
Engem is felkértek e bizottságba, de azt akkor azzal utaítottam el, hogy ez kizárna a páláyzásból. Mert mégis hogy néz ki, hogy aki írja, az aztán pályázik rá? Ennek fényében kissé aggasztó, hogy az e-Corvina nem csak saját mellékletet írt a tanulmányba, de ezen melléklet - melyben olyan mondat is szerepel (170. o.), hogy "WebPAC-ban az alábbi kisebb-nagyobb fejlesztéseket kellene elvégezni (MOKKA-ban vagy attól függetlenül is)" - később részleteiben megjelenik a tanulmány más részein, mint a bizottság saját továbbfejlesztési elképzelése a 150. oldal környékén. Miután többször kérdőre vontak, hogy én miért dolgozok a megrendelőnek (OSZK) más projekten, ha a MOKKA is érdekel, engem is érdekelne, hogy van-e olyan, aki résztvett a tanulmány írásában, miközben nem hogy a megrendelőnek, a szállítónak is dolgozik.
Könyvtárportál...
Bár Bánkeszi Katalin többször említette a Könyvtárportállal való együttműködés fontosságát, az a pályázatban nem jelenik meg konkrétan. Általában a más felületeken való megjelenés igen, de mint említettem, lelőhelyek-státuszok nélkül erre a MOKKA alkalmatlan lenne. A tanulmány figyelmen kívül hagy olyan szolgáltatásokat, melyeket a konyvtar.hu már nyújt, s melyek nem csak a jövőben, de már a jelenben is használhatóak lettek volna a MOKKA webes felületén. Gondolok itt könyvismertetőkre, hozzászólásokra, könyvlisták készítésére, Zotero integrációra, a könyvtárak részletese adataira, stb.
A konyvtar.hu keresőjére (http://konyvtar.hu/katalogus) is több hivatkozás van a tanulmányban, pl. a virtuális közös kereső példájaként hozzák fel, valamint az e-Corvina által írt fejezet is említi. Mindkét említés beleesik abba a csapdába, hogy az ottani kereső egy (szándékos) hiányosságát funkcióként értelmezi. "Nagyon fontos az is, hogy az eredménylistában a konkrét dokumentumadatok még nem láthatók, csupán az, hogy mennyi találat volt és ez mely intézmények közt oszlott meg." (2.1.1) és "Az nem tűnik elégnek, amit most a könyvtárportál csinál, hogy csak a műveket lehet látni, és akit ennél több érdekel bajlódjon az egyes könyvtárak helyi azonosítója alapján elérhető helyi rekordjaival." (172. o.) A konyvtar.hu keresője egyébként nem végez mű szerinti csoportosítást, csak a címekkel játszva végez összevonást, de igény szerint kiadásokat is meg tud különböztetni. Persze tudom, én, aki ennek fejlesztésében részvettem (az OSZK részére), mit dumálok?
UTCA
A tanulmány sem a hazai példák, se a "közös adatbázis vagy közös kereső" megvitatása körül nem említi se az UTCA projektet, se az IMOLA koncepciót, annak ellenére - s ez örvendetes - hogy egyébként több elemet is beemelt, amit ezek a koncepciók vetettek fel. Hasonlóan Balázs László TMT-s cikkéhez itt sem jelenik meg az általunk felvetett, a közös adatbázis és a virtuális közös kereső előnyeit kombináló hibrid modell alkalmazása. A "hibrid modell" kifejezés ugyan megjelenik, de máshol, ahol két egymás mellett is működni képes betöltési mechanizmusról van szó. Olyan kitétel viszont belekerült a tanulmányba, hogy "Nem tekinthető duplumszűrésnek az, ha pl. mű szintű rekordokat hozunk létre oly módon, hogy elveszítjük a megjelenés szintű azonosíthatóságot." - amivel ugyan egyetértünk, de ez itt burkolt kritikának tűnik. Az UTCA duplumellenőrzésének csak az egyik lépése ez, nem a végcélja.
Üdvözlettel,
Kardos András
