2010. március 18., csütörtök

Re: [KATALIST] Digitális könyvtár?

Elnézést, hogy Eötvös Péter Mátyás és Bor Balázs levelére közös
reflexiót írok.

Ha a megkérdezettek 45 % gondolja úgy: a nyomtatott könyvek és
könyvtárak "több száz évig meg fogják még őrizni a jelentőségüket", az
nagyon bíztató - azoknak, akik az inprintek primátusát a könyvtárak,
könyvtárosság sarokpontjának tekintik - meg furcsa, akik ennek
ellenkezőjében... "hisznek".
A statisztika tökéletes tudomány, a statisztikák értelmezései azok,
melyek tökéletlenek. Ugyanezen válaszadók egy szimpla
kölcsönpéldány-előjegyzési szituációban mit válaszolnának - főleg, ha
tanulnak, fiatalok és az e-világ olyan természetes és nélkülözhetetlen
már az életükben, mint a levegő?
Nem tudjuk, nem olyan helyzetben mértük.

Eötvös Péter Mátyásnak minden szépet és jót, eredményes záró- és
nyelvvizsgát, hosszú, boldog, eredményes szakmai karriert kívánok.
Írtam volt, nem hitvitát akartam kezdeményezni, nem vagyok az inprint
"ateistája", ahogy a digitális világ "hívője" sem. Ez nálam nem hit
kérdése (erre lejjebb még utalok). Ami a fellegeket illeti, azokat
sajnos nem festettem, tudniillik nekem az ég tartózkodásul még túl
magasan van (és remélem, ez egy darabig így is marad még, ha értik).
A setét fellegek ott lógnak, sűrűsödnek - kb. ennyi. Nem bocsátkozom
jóslásokba, mikor ered belőlük és mekkora zivatar, elmossa-e a
könyvtárakat stb., de tendenciákat látok, grafikont elemzek,
trendvonalakat vetítek ki és ehhez alapvetően NEM AZ ÁLLOMÁNY
DOKTÍPUSAINAK MAI ÖSSZETÉTELÉT, HANEM A HASZNÁLÓK - esetleg nem is
intézményeinkben kinyilvánított! - SZÜKSÉGLETEINEK VÁLTOZÁSÁT használom
kiindulópontnak.
A "könyvtár" ugyanis nem a könyvekről (agyagtáblákról,
papirusztekercsekről stb.), hanem a felhasználókról és céljaikról szól,
az információk csak azért és addig vannak adott hordozójukban, míg nincs
előállítóik, terjesztőik, de legfőképp FELHASZNÁLÓIK számára jobb(nak
vélt, tapasztalt) alternatíva, míg kitart a vonzalommá érlelt megszokás,
s így nem mutat más irányokba az igény.
[Az agyagtáblából - ami a Nílus mentén is könnyen előállítható - talán
úgy lett papirusz, hogy a fáraó a lábára ejtette a táblát és dühében a
dokumentátor-paphoz vágta, mondván: "Hozz valami könnyebb olvasmányt
nekem!" S a jó pap ezt szolgáltatói módon értette meg.]

Ha csak állományunk doktípusait nézném, 90 % inprint és 10 % digitális
van a gyűjteményünkben - tényleg, hol van még akkor a digitális
gazdasági szakkönyvtár?!
Ám egy szakma jövőjének megfogalmazása csak részben fantázia kérdése: a
sokaság, a PGTT feltételrendszer mozog, az alapok statisztikaiak, a
valószínűségek meg matematikailag kalkulálhatók.
Ez a jelenlegi "digitális felhő" a legnagyobb fellegnek tűnik a
könyvtárak hajnala óta, már ha könyvtártörténeti tanulmányaimra jól
emlékszem.

Monok és Sajó (higgyenek, amelyiknek akarnak) sem azt mondják, vesszen
ez, éljen amaz - ettől nem politikai bohócok szerintem, hanem
professzinalista szolgáltatók: arra (és remélem olyan gyorsan!) mennek,
amerre a felhasználók kacsintgatnak vagy mennének - s ha ők és mi nem
betonozzák, betonozzuk ki az utat, majd megteszi más. Ahogy teszik még
sokan, minden nap.

Egy pályázati projekt keretében mi is kérdeztünk a könyvtár és az
e-források fontosságának megítéléséről (a 2008-ban lezárt 2139/0100-as
NKA projektünkben, teljes jelentés.
http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/download/nka2139-0100_szakmai_beszamolo.pdf).
Magam mértem és írtam 287 könyvtártag hallgatónk véleményéről:
"13.1. állítás: Könyvtárakra a belátható jövőben is szükség lesz az
információszerzéshez.
[Átlagos egyetértés: 4,6 [öt fokozatú egyetértési skálán] - Egyetértési
ranghely: 1. (12 kérdésből)]
A legmagasabb átlagos egyetértést érte el ez az állítás: a hallgatók
perspektívát látnak a könyvtárban, mint információszolgáltató
intézményben az információs- vagy tudástársadalom korában. Természetesen
a "belátható jövő" talányos időtáv – technológiai innovációk,
digitalizációs megaprojektek vagy a szerzői
jog változásai drámaian csökkenthetik… Ami bizonyos: a felhasználók
fontosnak értékelik a könyvtár szerepét, hasznosnak érzik tevékenységét.
Külön emeli az egyetértési átlag értékét, hogy önkitöltős kérdőíven, nem
könyvtári környezetű megkérdezéssel nyertük.

13.2. állítás: Jobb elektronikus forrásokból tanulni, mint nyomtatott
dokumentumokból.
[Átlagos egyetértés: 3,1 [öt fokozatú egyetértési skálán] - Egyetértési
ranghely: 11. (12 kérdésből)]
Ez az állítás az utolsó előtti helyre sorolódott: az e-learning vagy
blended/mixed learning elfogadottságának még tapintható korlátai vannak.
Természetesen ennek több oka lehet: kedvezőtlen vagy felemás
tapasztalatok, a látószervet és idegrendszert kevésbé fárasztó
megjelenítők hiánya stb. Sajnos, nem készítettük el e kérdés kontrollját
("jobb nyomtatott forrásokból tanulni, mint elektronikus
dokumentumokból"), így nem tudjuk megállapítani, hogy valójában
kedvezőtlen-e ez az érték, vagy csak ismeretlen még az e-alapú tanulás."

Mint látható, én nem "hiszek" az eredményekben, különben tapsikoltam
volna a 13.1. válaszára, hogy még a nyugdíjazásomig (kb. 2032)
talán-talán papírkönyvtáros lehetek - de inkább próbál(gat)om egy
ismerethálóban elhelyezni a jelenségeket és tényezőket, ahol minden nyom
a latban (technológia, költségek, időráfordítás, eloszthatóság stb.)
Valamint ezek alapján próbálok cselekedni szakemberként.

Valószínűsítem: egyszer majd olyan olcsó e-book olvasóval mennek a
strandra a népek, hogy nem lesz nagyobb kockázat/haszon rátájú
cselekmény lábakélésüknek, mint egy átlagos strandtáskának a
törölközővel, naptejjel és nasival - már ha nincs azon a strandon
értékmegőrző szekrényke (mert ez is egy használói igény volna, ugyebár).
Ez mind idő, gyártási költségek, kereslet-kínálat stb. kérdése, nem
fantáziáé.
Az ingyen vagy pénzért kölcsönözhető digidoksi nem sci-fi (az a
Csillagkapu, a Cylonok meg hasonlók), hanem valóság, mely egyre
valóságosabb.

Egyik filmjében Danny DeVito szívtelen pénzügyi befektetőt alakított,
aki egy nagy hagyományú gyár részvényeseinek magyarázta a felszámolás
(de legalább a termékváltás) elkerülhetetlenségét. A dolgozók
tudástőkéjéről szólva mondta a következőt (szituációs hasonlatként):
valószínű, hogy az utolsó sarkantyúkészítő volt a legjobb, mestersége
minden felhalmozott tudásának birtokában - de a lovagkornak leáldozott...
Azt mondom, akkor ezzel a tudással kell valami szükséges újba kezdeni,
nem Rosinantéra pattanva szélmalmokat támadni.

A hivatásomat úgy választottam, hogy akkor sem bánom meg, ha háromszáz,
ha harminc évig vagy csak holnapig tart.
Amikor választottam, átláttam és megértettem társadalmi hasznát,
szerepét, gyönyörködtem szépségeiben és vonzott benne, ami vonzott :-)
Minden napjával gazdagabb lettem és remélem, minden napján adtam
valamit. Ha nem tart majd tovább, számot vetek ennek a végnek az
okaival, miértjeivel és az ebben betöltött, személyes felelősségemmel.
Tudásomat azonban - ebben biztos vagyok - több más területen is tudom
majd kamatoztatni. Addig is, míg maradok, szakmai szükségességemet nem a
"bölcsek kövén" gubbasztással, hanem újabb alkímiai eredmények
felmutatásával próbálom megőrizni és igazolni - talán ebben különbözök
Eötvös Péter Mátyástól.

"A könyvtárosság igazi jövője: megtanulni és adott esetben megtanítani a
tömegeket a digitális írástudásra, illetve az adathalmazból releváns
találatokat eredményező kérdés megfogalmazására." - írja.
Igen, a tanácsadás és tájékoztatás. A "gyűjt - feltár - megőriz -
tájékoztat - eloszt (hozzáférést nyújt)" láncból a tájékoztatást ki
lehet ragadni, mint tuti maradandót, de látni kell hozzá azt is: a
tájékoztatás sem könyvtár(os)i privilégium, alapfeltétele nem a
könyvtári környezet, gyűjteményi háttér, hanem a(z egyre inkább bárhol)
hozzáférhető információkra vonatkozó tájékozottság maga: ismeretek és
készségek birtoklása, melyek révén az információtengerből - ami már
messze nem csak falaink közt ringatózik! - a felesleges és lehetséges
cseppek közül kiemeljük felhasználóinknak a szükségeseket.
A keresőapparátusokat pedig - észre kellene venni! - már messze nem csak
mi fejlesztjük, nem elsődleges, hanem egyik ágensei vagyunk hatékony
használatuknak.
Ezért szomorúan közlöm, a tájékoztatás sem a "bölcsek köve", amin
hosszasan üldögélhetünk: ezért célszerű felemelni az ülőgumónkat
kincseinkről és utána járni összes lehetőségünknek - mert nem biztos,
hogy holnap reggel is értékelhető tudás lesz lekeresni egy kisdiák
helyett, hogy nagymama [meg] vers.
Egyébiránt tessék nézni az infobrókert, információs tanácsadót,
IT-mentort stb.
Meg a tanárokat is - mert micsoda elképzelés az, hogy kérdezni tanítani
ne volna tanári kihívás?! Tanár-könyvtáros kétszakos énem egyik fele
sajog ettől...

Tehát: csak a "felület" változik?
Igen, CSAK - ahogy leírtam: egy durva nagy, kisajátíthatatlan, hatalmas
"csak" ez, melyből immár bármely szervezet vagy személy követelhet
magának helyecskét az Úr ege alatt. Nos, ami meg szerintem nem változik
(hogy a Prédikátort se cáfoljuk): az információ, tudás, megbizonyosodás,
megvilágosodás(?) után vágyódó emberi lény, akinél a miértek jobb, ha
megelőzik a hogyanokat.
A többi pantha rei.

Utóirat: Az e-book olvasó is lapozható, de nem nyálas ujjal, hanem
gombot nyomván. Az e-papírokat nem kell összefűzni, mert - kijelzők
lévén - a tartalmuk "aktualizálható".

Üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------

Péter Mátyás Eötvös írta:
> Tisztelt Lista, Tisztelt Szabó úr!
>
> Sötét fellegeket festett úgy a nyomtatott alapokon nyugvó világ, mint a
> Gutenberg-galaxis fölé. Évek óta pro és kontra megy a szakirodalomban a
> huzavona, hogy vajon mi lesz a "nyomtatott világ" sorsa. Sok emberrel
> egyetemben én is napom nagy részét egy "kocka" bámulásával töltöm, amin
> villog egy kurzor, és látom a begépelt szavaimat. Estére már nemhogy
> számítógépet, de még televíziót sincs kedvem nézni. Úgy gondolom, hoyg
> rajtam kívül sokan vannak így. Nem röstellik kezükbe venni a sajtót, vagy
> éppen egy könyvet bögre tea mellett. Igen, azon "deviáns" fiatalok
> csoportjába tartozom, aki könyvet, netán szerszámot is a kezükbe vesznek
> alkalomadtán, vagy épp rendszeresen.
>
> Könyvet, mert ugyan egy e-book olvasóval az ember menne-e a strandra vagy
> éppen pihenne-e egy hintaágyban? Kötve hiszem, mert az e-book olvasó nem
> lapozható, tehát elveszne a könyvolvasás hangulata. Vajon eszébe jut-e
> bármely vállalatnak e-papirokat (e-paper) össszefűzni, például egy 100-150
> oldalas valóban könyv formára hasonlító e-BOOK alakjában piacra dobni? Arra
> aztán rá lehet tölteni egy kiválasztott könyv első második vagy akár sokadik
> 150 oldalát. A logika hasonló, mint ami Gutenberg agyából pattant ki: a
> könyv legyen küllemében olyan, mint a kódex, de létezzen belőle 10 100 vagy
> akár 10.000.
>
> Nem látom azokat a tömegeket, akik felhördülnének a nyomtatott világ végének
> hallatán, de azért reménykedem benne, hogy én még mint könyves könyvtáros
> kérvényezhetem a nyugdíjazásomat 2060 környékén. :-)
>
>
> A könyvtáros szakma jövője engem is foglalkoztat főleg azért, mert
> hivatásomnak tekintem, továbbá nem szeretnék egy "talán vergődik még 10
> évig" hivatásba bele ölni rövid életem jelentős részét: energiámat, időmet
> feleslegesen. Nézőpontom szerint 20 év vagy maximum 30 van hátra a
> hagyományos könyvtárképből, és mint előttem sokan mondták, digitális
> változás, illetve tornádó tanúi vagyunk. Az, hogy ez nekem nem tetszik, még
> nem segít, de azért viszont tehetek, hogy a személyemet csak a szükséges
> mértékig érintse.
>
> A könyvtárosság igazi jövője: megtanulni és adott esetben megtanítani a
> tömegeket a digitális írástudásra, illetve az adathalmazból releváns
> találatokat eredményező kérdés megfogalmazására. Ez nem lehet egy
> informatika tanár feladata, sem magyartanáré. Egy emberé lehet: a
> könyvtárosé. A könyvtáros marad az, ami mindig is volt, és remélhetőleg lesz
> is: Professzionális információkereső szakember, "információmanager" (ELTE
> Informatikus Könyvtáros MA szakirány). Egészen eddig a megfelelő helyen való
> keresés katalógusokat, bibliográfiákat jelentett, ma már megfelelő
> keresőket. Nem csak a Google létezik - pedig sokan azt hiszik, hogy
> "beguglizom és kész" (A falra mászom ettől a kifejezéstől). Igen, be lehet
> "guglizni" azt a szót, hogy nagymama, és az ötödik oldal környékén pornósite
> jön fel. A gyermek a nagyszülőjét szeretné meglepni egy verssel, és mit
> lát?! A google algoritmusa bonyolult, de bizonyos, hogy a keresés és a site
> felhasználó általi betöltése között összefüggés van, azaz azt tekinti
> relevánsnak, amely oldalt sokan nyitnak meg. A mai nálam ifjabb generáció
> sem tud (aki elvileg már belenőtt az IT alapú társadalomba) megfelelő
> keresőkérdést feltenni az adatbázissokban úgy, hogy számára leginkább
> releváns találatot kapjon.
>
> Természetesen erős cinizmussal annyit fűznék még hozzá, hogy nem vagyok a
> magam ellensége. Arra vigyázni fogok, hogy a "bölcsek kövét" ne adjam ki a
> kezeim közül, azaz máskor is hozzám forduljanak, ne tudják a felhasználók
> (mert ugye már Szabó G. Tibor gondolatai után szabadon nem olvasók vannak,
> hanem letöltők) maguk is teljeskörűen elvégezni a munkájukat, mert akkor én
> feleslegessé válok a rendszerben. A mór megtette a kötelességét, a mór
> mehet, ki vagyok rúgva, nem kellek. Ezzel szemben én szeretném magam
> fontosnak, hasznosnak érezni, és ha ehhez mesterséges függőségi viszonyt
> kell kialakítanom, ám legyen. Emellett mindig lesznek olyanok, akik nem
> tudnak haladni a korral, az ő segítésük is a könyvtáros (információmanager?)
> feladata lesz. Emellé párosul még a felhasználóbarát katalógusok,
> ennotációk, adatbázisok szerkesztése is.
>
> Attól, hogy az állam által is elismert könyvtáros legyek, 4 hónap választ
> el, és egy nyelvvizsga. (Nem a nyelvtudás, hanem a nyevvizsga. :-( )
>
> Életre szóló hivatásomnak tekintem, és úgy viszonyulok hozzá. Csak a felület
> változik (papír után Web), de a mögöttes tartalom és funkció ugyanaz marad.
> Úgy viszonyultam az iskolapadban is, és a való életben is úgy fogok.
>
> Tisztelettel: egy (majdnem) könyvtáros
>
> Eötvös Péter Mátyás
>


__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 4954 (20100318) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist