2010. március 17., szerda

[KATALIST] Magyar Digitális Könyvtár - és a könyvtár ikaroszi röpte

Nekem meg ez a CHIP magazin 2010. februári számában - 14. oldal – olvasható hír ugrott be:

Amazon - Kiválóan fogy az e-könyv

"Fennállása során először több elektronikus könyvet adott el karácsonykor az Amazon, mint hagyományos, nyomtatott kötetet, ami főként az Internetes áruház által forgalmazott Kindle e-könyv olvasó rendkívüli népszerűségének köszönhető. […] Szakértők úgy vélik, az e-könyvek forgalmának további jelentős emelkedése várható a közeljövőben az egész világon. Ezt alátámasztják a Forrester Research adatai, amelyek szerint tavaly összesen 3 millió e-könyv olvasót adtak el a legnagyobb piacnak számító USA-ban, idén pedig a forgalom eléri majd a 10 milliót."
Lásd még: Amazon e-book sales overtake print for first time (http://www.guardian.co.uk/business/2009/dec/28/amazon-ebook-kindle-sales-surge)

Mint látjuk, ami megéri a magáncégeknek, azt meg is csinálják. A könyvtárak meg digitalizálják a szerzői jog által már nem védett műveket és a kevesek által használt kultúrkincseket (elszomorítóan lassan!), a kis tanulócsoportokat érintő oktatási jegyzeteket, a helyismereti állományokat stb.
Ami persze mind fontos, kiváló és gyönyörű dolog, csak valahogy már nem az "információs légtér" főfolyosója.

Múltkor Brueghel képét emlegettem, aminek van egy lényeges vetülete: adott egy világ, ahol Ikarosz bukása (a mitológiai tragédia) egyáltalán nem központi esemény. A paraszt szánt, a juhász a felhőket bámulja, valaki a víz fölé hajol, a hajók pedig jönnek-mennek. Mindenki éli a maga életét, észre sem véve az egyéni tragédiává törpülő eseményt. De miért is vennék észre?
A digitális világ és a háló mindent átírt, minden lapot újraosztott. A virtuális közösségi terek leszűkítik, kiszorítják vagy átalakítják a tradicionális fizikai "kollaborációs terek" funkcióit. Tároló- és elosztó-technológiák, értékesítési csatornák stb. kellenek, ami már nem a könyvtárak hitbizománya.

Egy nemzedék alatt le kellett cserélni a klasszikus szakmai habitust. Olvasóinkat nem várjuk, hanem keressük, akik a könyveket nem "VISZIK", hanem - ha kell, hamarosan - "KÜLDJÜK" nekik. Azaz küldenénk, de már mindezekkel sem leszünk eléggé szükségesek.
A könyveket nem VISZIK, hanem hamarosan leginkább LETÖLTIK. És ebbe mindenféle megoldás belefér: a teljesen piaci alapú fizetős és a szociális jellegű (= támogatott) fogyasztás is. A diák az érvényes igazolványával mondjuk ingyenességet élvez majd a digitális jegyzethasználatra, egyéb digitális forrásokhoz pedig százalékos kedvezménnyel vagy teljes áron jut hozzá. Ugyanez leképezhető minden támogatott társadalmi csoport fogyasztására (pl. nyugdíjasok, alacsony jövedelműek stb.). Fogyasztásukat közpénzekkel támogatja az állam, de nem kizárólag vagy főképp a könyvtárakon, hanem digidok-, e-book- stb. -tárakon keresztül - ahogy épp a leghatékonyabb.
A könyvtár volt az információ-allokáció és -elosztás felkentje, de ennek vége. Bárki belevághat ilyesmibe és ha menüje, körítésde, tálalása a köznek jobban tetsző, a fogyasztási mutatók őt igazolják, nyert.

A Magyar Digitális Könyvtár - bár az elnevezése durva, talán perelhető is, ha a MEK védett "márka" - csak egy kisebb fecske és messze nem az első.
Szaporodnak az intézményi, szakterületi repozitóriumok, a közösségi e-dokumentum megosztók, portálok. A digitális tartalomszolgáltatásé a jövő és nem látjuk tisztán, hol is vagyunk ebben. Mármint a digitális tartalomszolgáltatásban, meg a jövőben egyáltalán.

Elnézést, nem akarok vitát nyitni az inprint-pártiakkal a nyomtatott könyv élményéről és ökológiai vonatkozásairól sem. Ez utóbbiak valóban adnak okot nyugtalanságra - a 21. században nem szabadna olyasmiket gyártani, amiknek nincs meg már terméktervezési fázisban a lehetőség szerinti teljes újrahasznosítása (bár ez sajnos elég sokáig a papírral sem történt meg). Utalnék itt az ökológiai, fenntarthatósági vonatkozásokkal kapcsolatban Gondos Gábor két levelére (https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-January/020028.html és https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-December/019818.html).
Viszont nem az a kérdés, hogyan ne műveljük a digitális világot, hanem az, hogyan ne csináljuk rosszul, szűk látókörűen, környezetünkre és a jövő nemzedékek érdekeire érzéketlenül.

Majd tíz éve írta itt a listán Csabay Károly (https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2000-March/000620.html):
"1. A digitalizálás nem könyvtári alapfeladat.
2. A tevékenység szerzõi jogi akadályokba ütközik.
3. Az eljárás drága, ha egy könyvtárnak van pénze, költse hasznosabb dolgokra!"

Egyfajta szakmai tézisek ezek, amire az általam ismert "ifjúkönyvátros" generáció azt kérdezi ma:
1. Miért ne definiáljuk újra alapfeladatainkat?
2. Miért nem hárítjuk el az akadályokat?
3. Miért ne erre költenénk, csökkentve a megvalósítás költségeit?

A felhasználók egyre nagyobb tömege várja ezt valakitől - nekik édesmindegy, hogy a kiadók, az e-könyv terjesztők, könyvtárak, Google vagy Józsi bácsi digigarázsa elégíti ki ezt a szükségletüket. A digitalizálás új kiadású művek esetében leginkább kiadói feladat, illetve nem is feladat, hiszen a kiadás technológiájából eredő előfeltétel, helyzeti előny. Ettől kezdve már csak a hasznosítása (terjesztés, haszonképzés) a kérdés. Mondhatni, könyvtármentesen. Régebbi művek esetében pedig a Google veszi magára a nagybani inget - legyen mit keresni vele a jövőben is. Könyvtárak nélkül...

A tartalmakat tehát ma is csak begyűjtenünk (aratnunk), nyilvántartanunk, feldolgoznunk, szolgáltatnunk kell? De hogyan szolgáltassuk, ha már birtokolni sem fogjuk? Iránytűk leszünk, a tartalmak katalógusai? Elég ez ahhoz, hogy szakma és intézményrendszer maradjunk?

Monok István és Sajó Andrea pályázata ebben - a digitalizálás stratégiai kérdésében - számomra lényegileg egybehangzó volt: a kulturális örökség digitalizálásáról nekik kell gondoskodniuk [miként főiskolánknak és könyvtárainak az intézményi saját jegyzetek digitális formátumainak felhasználói hozzáféréséről].

Monok:  "Az  informatikai eszközpark  lehetővé tenné a kulturális örökség együttes megmutatását, áthagyományozását, de ennek csak nagyon gyorsan van értelme. A kulturális örökség áthagyományozásában anyagi haszonszerzés mentén érdekelt szereplőkkel való szoros együttműködés mellett az államnak  is maradtak  feladatai: az állítólag  senkit nem érdeklő dokumentum, és  információ állományt is nagyon gyorsan mindenki számára, ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. [...] A nemzeti könyvtár elvszerűen, és kényszerből  is digitalizáló műhellyé vált. Elvszerűen, hiszen az állományvédelmi  digitalizálást,  amelyhez  nem  köthető  éppen  aktuális  üzleti  érdek,  senki  sem  fogja finanszírozni. Ugyanígy azoknak a dokumentumoknak a digitalizálását  is magunknak  kell elvégezni, amelyek éppen most nem tartoznak az érdeklődés homlokterébe, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a modern eszközökkel is elérhetőek legyenek, és így kerüljenek vissza a kulturális emlékezetbe. Anyagi kényszerből is digitalizálunk, ugyanis bevételre van szükségünk. [...] Örömmel  adunk helyt minden olyan kérésnek, amely digitális  dokumentumaink  kereskedelmében viszonteladói szándékkal érkezik hozzánk. [...] Digitalizáló kapacitásunkat  bővíteni  szeretnénk, de egyeztetve  a magyarországi  piaci szereplőkkel, illetve közgyűjteményekkel. A bővítést csak olyan mértékig szeretnénk, hogy az kihasználható legyen az eszközök amortizációjának idején belül."

Sajó: "Olyan megújulásra van szükség, melyben magabiztosan, kiforrott elvek alapján kezeljük és integráljuk állományunkba a digitális hordozókon lévő, különféle formátumú információkat, s igyekszünk a hagyományos hordozókat is erre a formátumra konvertálni, valamint tudomásul véve a gyökeresen megváltozott felhasználói igényeket, gyorsan és zökkenőmentesen állunk át az új elvárások teljesítésére.[...] A nemzeti könyvtár egyik új, lényeges feladatköre, hogy a digitális tartalom szolgáltatásában követhető, példamutató éllovas legyen. [...] El kell készíteni egy országos, hatékony, szabályozott és hosszú távú digitalizálási tervet, mely leírja a következő öt év feladatait, s ezt szigorúan betartva, ennek mentén haladni. Ily módon a szűkös erőforrásokat optimalizáltan használhatnánk fel, kizárhatnánk a közpénzelt párhuzamosságokat, s a keletkezett tartalmakról országosan is tudnánk. Hatékonyabban használhatnánk fel az európai forrásokat, s nagyobb eséllyel szállhatnánk értük versenybe. Egyértelmű, hogy a nemzeti könyvtár egymaga nem vállalhatja fel a kulturális örökség nyomtatott részéhez kapcsolódó digitalizálási és közzétételi feladatokat, de mindenképpen koordináló és vezető szerepet kell vállalnia a tervezésben és a szervezésben. [...] Mivel 24 órás szolgáltató könyvtárként szeretnénk üzemelni, s ki kell szolgálnunk az ugrásszerűen megnövekedett számú távhasználókat, szolgáltatásainkat úgy kell kialakítani, hogy minden tranzakció (tagság hosszabbítása, megrendelés, előkészítés, félretétel, másolatkérés) interneten keresztül, távolról is megoldható legyen."

Ezek a hozzállások azok, melyekben látok szakmai jövőt, reményt.

Szép tavaszt, üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941 ----------------------------------------------------------------- 


Bor Balázs írta:
Kedves Listatagok!  Nekem errol a kovetkezo idezet jutott eszembe (a digitalizalassal kapcsolatban hangzott el).  "...mi lesz a jovoje ennek az oriasi mennyisegu informacionak? Magancegek vagy kozintezmenyek fogjak elerhetove tenni? Ez korunk egyik legnagyobb kerdese."  Brewster Kahle (az Internet Archive alapitoja es igazgatoja) Forras: http://www.metacafe.com/watch/609391/a_google_kulisszatitkai/ (valahol a 27. perc utan)  Bor Balazs  On szo, 2010-03-13 at 20:55 +0100, Klein László wrote:   
T. Listatagok!  Ijesztő tájékozatlanság, csupán nagyon rossz fogalmazás vagy az üzleti   reklámok megszokott, gátlástalan csúsztatása jellemzi az alábbi   levélrészletet?  "Ezúton értesítjük, hogy informatikus pedagógusok   magánkezdeményezéseként megalakult a Magyar Digitális Könyvtár. Társaságunk célja, hogy a könyvtári biztos forrást, és a világháló   nyújtotta lehetoségeket összehozva, létrehozza Magyarországon az elso,   jogszeruen muködo, nyilvános Digitális Könyvtárat, amely mindenki   számára bármikor, bárhonnan elérheto. Olyan centrum kialakításán   dolgozunk, ahol bármely felhasználó egy helyen, egy idoben fér hozzá -   ingyenes és szerzoi jogdíjas - tanulási, ismeretterjeszto és   szórakoztató dokumentumokhoz." [..] www.dkonyvtar.hu www.digitaliskonyvtar.hu  De ha már az üzleti vállalkozás leírásának "érdemi" részét nem   továbbítom, legyen egy adat a honlapról: "2010. március 13. - A Magyar Digitális Könyvtárban 80 dokumentum található!"  üdvözlettel, kl     


__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 4951 (20100317) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com