Tisztelt Lista, bár még mindig itthon kínlódok valami vírussal, mégis örömmel figyelem a listán a pezsgést, amely a Gyüre vs Kardos vitán indult, de ma már messze túlmutat azon. Talán mégis volt értelme az okoskodásomnak, még akkor is, ha akaratlanul megbántottam vele néhány lelkest katalistát, akiktől ezúttal is elnézést kérek, inkább dicsérni jöttem Őket, nem temetni…, hogy kifacsarjam kissé Antoniust… Szóval örömmel látom, működik a Katalist. De azt hiszem, megint tettem egy felfedezést, amivel lenne értelme foglalkozni. (És rávilágít arra, hogy én vagyok a tájékozatlan, nem az örökös hozzászólók „okoskodnak";)
A könyvtáros társadalom, én úgy látom innen a rosszulét határáról, a számítógép-használat és alkalmazás szempontjából, legalább öt részre szakadt. Igazából ezek közül csak kettő nagy van, a másik három kicsi…
Az egyik kicsi rész, velük kezdem, mert szerintem ma már ők a legfontosabbak, a nagyon művelt, igen magas színvonalú informatikai tudással bíró, a könyvtári feladatokat, szükségleteket is ismerő könyvtár-informatikusok. (Nem föltétlenül azok, akiknek ilyen végzettségük van valamelyik főiskolán-egyetemen, hanem azok, akik valóban programozói szinten és nagy-nagy lelkesedéssel dolgoznak a könyvtári rendszerek fejlesztésén.) Most már, tanulva a múltkori sértődésből, nem írnék neveket (Bár ebben az esetben biztosan azok sértődnének meg, akiket nem említenék…;)))
Az egyik nagy csoport a kettő nagyobb közül, a számítógépet felhasználói szinten alkalmazók csoportja. Mihez értenek ők? Használják a programok jelentős részét. Szerénytelenül vegyük az én példámat: jártak valamilyen számítógépes tanfolyamra (ECDL, stb.), használják is valamelyik ott tanult elemet: Microsoft Wordot, Excelt, internetet (Explorer, Mozilla), helyi hálózatokat, egyszerű képfeldolgozó-megosztó programokat – xnwiew, picasa – médialejátszót (wmp, vlc) esetleg tudják mi az a Photo Story for Windows vagy a Wavepad Sound Editor, ne adj Isten még azt is tudják, mi az a µTorrent, vagy még talán honlapot is készítenek (pl. Drupal-rendszerrel), blogolnak, levelezőlistát olvasnak, mint pl. a katalist, esetleg föl- vagy letöltenek a youtube-ról, netán digitalizálnak és használnak szövegfelismerő szoftvereket is. No meg természetesen használnak valamilyen könyvtári rendszert (e-Corvina, Szirén, Szikla, TextLib, stb.) akár úgy, mint csak kereső, akár úgy, mint feltöltő, (magyar és külföldi) könyvtári katalógusokat, adatbázisokat (akár EISz, ameddig még létezik…) És ne tévesszen meg senkit a hosszú felsorolás (az sem, ha véletlenül-tudatlanul valamit kihagytam volna belőle), ezek HASZNÁLATÁNAK ismeretétől még nem lesz ez a csoport a használt rendszerek fejlesztője, de még csak a rendszer belső működésének ismerője sem. (Nem is kell, hogy az legyen, hiszen akkor informatikus volna…) Az a legnagyobb szerencse, ha az ilyen használók összetalálkoznak lelkes, könyvtári feladatokra szakosodott informatikusokkal. Ebből a találkozásból „jönnek ki" a jó rendszerek.
Nem tudom, ez vagy a következő csoport-e a nagyobb, de azt talán leírhatom: ez a fontosabb a két nagy csoport közül. Mert ők „etetik" a könyvtári rendszert: ők töltik bele a – jó esetben – informatikusokkal közösen megalkotott rendszerbe az adatokat.
A másik nagy csoport a fenti ismeretekkel csak töredékesen rendelkező, néhány kisebb nagyobb programot, részprogramot, modult (pl. kölcsönző, kereső modulok) ismerő, használó (esetleg még azt sem ismerő, használó) könyvtári asszisztensek, alap- vagy középfokú ismeretekkel rendelkező könyvtárban foglalkoztatott dolgozók. (Lehet persze vitatkozni azon, hogy kik ők, de szerintem nem érdemes, mindenki tudja, kikről van szó nagyjából.) A könyvtár, ez nyilvánvaló, náluk nélkül sem működne, nyilvánvaló, ők is mennyire fontosak és mennyire nagy csoport. (Bár talán az ő szerepük folyamatosan csökken.)
Egy másik kisebb csoport a vezetőké. Róluk nyilván nem lenne most ildomos hosszabban írni. Sok külön listát lehetne nyitni róluk, az biztos. A szerepük azonban talán mindegyik csoportnál fontosabb: ők döntenek arról, milyen lesz az arány a fenti csoportok között az intézményükben, azok hogyan működnek együtt, melyik rendszert használja a könyvtár, mennyire lesz nyitott stb. Az egyik fő kérdés szerintem esetükben az, csak döntenek-e, vagy felelősséget is vállalnak-e a döntésükért? De, mondom, mostani eszmefuttatásom szemszögéből nem ez a fontos.
Melyik az ötödik csoport? Szintén fontos, bármilyen kicsi is, de nem elhanyagolható (és minden szakmában, foglalkozásban van ilyen): a partvonalon kívülről bekiabálók. Velük szintén nem kívánok foglalkozni (nevet írni aztán végképpen nem érdemes…) Evvel a csoporttal csak az a baj, hogy miközben átkozódnak, kígyót-békát kiabálnak kívülről a könyvtárosokra, azt főképpen azért teszik, hogy aztán a könyvtárosok munkájából még nagyobb hasznot tudjanak húzni. Tisztelet persze itt is a kivételnek…
És most az – egyfajta – „tipológiám" születésének miértje: a Katalistnek a feldolgozó rendszerekkel kapcsolatos vitája azért volt olyan gyéren látogatott, mert ahhoz csak az első csoporthoz tartozó informatikusok tudnak ÉRDEMBEN hozzászólni. Vagyis buta voltam, mert olyasmit kívántam a listától, aminek a hiányát nem lehet a szemére vetni. Elnézést kérek ezért. És egyben – ismétlem – mégis örülök, mert talán most olyan vita indult itt , aminek olvastán a magamfajta számítógépes outsiderek is beleláthatnak valamibe, amit számomra legérthetőbben talán Horváth Zoltánné fogalmazott meg:
„De ha az open source azért kerül kiválasztásra, hogy ne kelljen fizetni fenntartást, vagy beállítást, akkor Péter levele erre megadja a cáfolatot, beállítottak open source rendszereket (szakértőként), és ki is alakult ezen rendszerek körül a szakértői gárda, nyilván mert volt rá igény. Ennek hiányában pedig belső felkészült szakember(ek)re van szükség, és rájuk hárul a felelősség minden alkalmazásért és azok fenntartásáért. Valakinek viselnie kell a felelősséget, és arra jól fel kell készülni. Egy könyvtárvezetőnek komoly döntést kell hoznia, ha külső támogatás (és belső szoftver szakértelem) nélkül egy open source rendszert szeretne alkalmazni.
A többi kiegészítés jogos, az open source növeli a mozgáslehetőséget a felhasználóknál, ráadásul versenyt és mintát is jelent(het) a licencre kötelezetteknél. Egy cég sohasem olyan "mozgékonyan" ugrik rá egy változásra, mint egy lazább csoportosulás, vagy szakmai közösség."
És itt van, azt hiszem, a kutya elásva: az e-Corvina drága, de szinte mindent tud, amit könyvtári katalógusoknak tudni kell. Mert szerkesztői a legnagyobb könyvtárak informatikus és könyvtári szakértőivel vannak kapcsolatban, ha lassan is, óvatosan is, de fejlesztik a rendszert. (A könyvtári munka egyik alapja szerintem különben is éppen a változó és az állandó elemek jó összhangban tartásán van, egy könyvtári rendszerben – és természetesen másfajta rendszerekben sem – szabad percenként változtatni. A felhasználó ismeretei nem változnak, fejlődnek olyan gyorsan, mint az amúgyis leggyorsabban fejlődő informatikusoké. És szerintem ezt a diszkrepanciát sem szabadna figyelmen kívül hagyni, amikor állandóan a fejlődést szajkózzuk…)
Javulni kellene az e-Corvinának sok dologban, nyilván, sokat le is írtak itt: pl. a MOKKA duplumrendszere (de jó is néha, hogy nem válogat-von össze leírásokat, mert látjuk a könyvtárak közti különbségeket!), vagy a Csorba Győző keresésre adott válasz (az összes Csorba és az összes Győző válaszként, elnézést de ezt a nevet keresem én talán leggyakrabban…), de ezeket meg lehet oldani.
És amit még fontosnak tartok: a javító-segítő szándékkal fejlesztőknek talán mégiscsak együtt kéne működni valahogyan a nagy rendszerek „hivatalos" gazdáival. Talán ha mindkét fél kicsit tovább gondolná, mi az (igazi) oka a merev ellenállásnak, többre jutnának. Együtt és nem egymás ellen. De lehet, hogy ezt csak én gondolom így. Hiába, nem vagyok bennfentes, nem tudom, mi-ki mozgatja a szálakat?
És a partvonalon kívülről bekiabálókat pedig a bekiabálás valóságtartalma, színvonala alapján kellene megítélni. És aszerint, hogy próbáljuk megérteni: mi motiválja a bekiabálásukat.
Erről jut eszembe (csak hogy lássuk kiknek és miről is szól a vita vagy mondjuk a bekiabálás): éppen mostanában mondta nekem valaki, szüksége lenne egy olyan könyvre (sic!) amiből megtudná, mi is az az OPAC… Na, most képzeljük el, mit jelenthetnek neki ezek a mondatok:
„Vannak azonban más megoldások is:
- a ‡biblios, amely web alapú katalógus, elég széles körű lehetőségekkel - http://biblios.org/ -, magyarul: http://ek.klog.hu/2009/03/‡biblios
- a Scriblio - http://about.scriblio.net/ -, amely szintén csak katalógus, de előnye, hogy a WordPress blogmotorra épül rá, így pl. a fordítással nincs nagy gond, emellett a bővítési lehetősége gyakorlatilag végtelen (tényleg), és némi PHP-tudással elég hatékonyan lehet rajta módosítani. Épp ma jött ki belőle a 2.9-es verzió előzetes leírása - http://about.scriblio.net/scribbles/214/goals-for-scriblio-2-9/ - (a WordPress verziószámozását követve), de a tavasz közepén, ha megjelenik a WordPress 3.0 - http://wordpress.org/support/topic/345127 -, akkor egy csapásra közösségi háló-alapú katalógus lesz belőle (a többfelhasználós, blogközpont-jelleggel működő WordPress MU, és az alapvetően egy felhasználót kiszolgáló szingli WordPress motor ekkorra fog összeolvadni. Valószínűnek tartom azt is, hogy rövid időn belül integrálni fogják a BuddyPress-t - http://buddypress.org/ -, amely konkrétan közösségi funkciókat tesz lehetővé eredetileg WordPress Mu-ban, de most már a sima WordPress-ben is). Magyarul a Scriblioról: http://ek.klog.hu/cimke/scriblio" (Idézet Takács Dániel leveléből)
Hát ezért tipizáltam én. Nyilván mást gondolnak (és tudnak) vitánk tárgyáról mondjuk Kardos, vagy Gyüre urak, meg mást én és mást az általam említett érdeklődő könyvtáros(?)
Érdemes lenne talán eszerint gondolkozni nekem is, mikor reklamálok, és a levelezőtársaknak is, mikor ledorongolnak vagy megállás nélkül újítanak. És általában is: soha ne felejtkezzünk el arról, hogy kinek csináljuk a mit…
Hát ennyire futotta nekem a betegágyból, ölemben a laptoppal… Nem tudom, érdemes volt-e megírni, netalán elolvasni, de, szerintem, erre (is) való a levelezőlista: írhassuk le gondolatainkat, még akkor is ha azok „betegesek", hátha mások meg egészséges gondolatokat fűznek hozzá.
Elnézést a hosszadalmas írásért, a betegágy ilyesmire is időt ad. És csak ilyesmire ad erőt.
Kiváló tisztelettel: P. L.
T. Lista és kedves Király Péter!
Nincs köztünk vita! Sőt Péter igazolta azt, amit írtam: van, amikor fizetni kell az open source rendszerért is (nem licenc díj nagyságban), amely lehet, hogy több, mint egy hazai olcsóbb rendszer (Szirén, Szikla stb.) és a választásnál és a létrehozásnál is kellenek a hozzáértő szakemberek. Azt nem írtam, hogy az ár azonos az ILS rendszerek szokásos vagy átlagos árával. De az árba mindent bele kell számolni.
Hogy ugyanannyi vagy közel annyi szakértelem kell, mint bármely más egyéb számítástechnikai rendszernél - eddig rendben, épp ezt hangsúlyoztam (volna), hogy ez nem spórolható meg az open source-nál sem, ha nincs belső ilyen erőforrás, kintről kell keresni.
De ha az open source azért kerül kiválasztásra, hogy ne kelljen fizetni fenntartást, vagy beállítást, akkor Péter levele erre megadja a cáfolatot, , beállítottak open source rendszereket (szakértőként), és ki is alakult ezen rendszerek körül a szakértői gárda, nyilván mert volt rá igény. Ennek hiányában pedig belső felkészült szakember(ek)re van szükség, és rájuk hárul a felelősség minden alkalmazásért és azok fenntartásáért. Valakinek viselnie kell a felelősséget, és arra jól fel kell készülni. Egy könyvtárvezetőnek komoly döntést kell hoznia, ha külső támogatás (és belső szoftver szakértelem) nélkül egy open source rendszert szeretne alkalmazni.
A többi kiegészítés jogos, az open source növeli a mozgáslehetőséget a felhasználóknál, ráadásul versenyt és mintát is jelent(het) a licencre kötelezetteknél. Egy cég sohasem olyan "mozgékonyan" ugrik rá egy változásra, mint egy lazább csoportosulás, vagy szakmai közösség.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné
-----Original Message-----
From: katalist-bounces@listserv.niif.hu [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Király Péter
Sent: Thursday, February 18, 2010 6:06 PM
To: katalist@listserv.niif.hu
Subject: [KATALIST] Open source
T. Lista, és kedves Horváth Zoltánné!
Egy ideje fejlesztek Open Source rendszereket, most éppen az
eXtensible Catalog nevű könyvtári OPAC-ot. Mivel a Networkshopon
módom lesz a rendszert részletesen bemutatni, ezzel most nem
húznám az időt. Viszont úgy érzem, hogy Horváth Zoltánné állítására
reagálnom kell: az Open Source eszközökkel szembeni tipikus,
a "fizetős" rendszerek által gyakorta hangsúlyozott vélemény
(legutóbb a Sisri-Dynix tavaly ősszel a Wikileaks-re kiszivárgott híres
belső tanulmánya kapcsán lehetett róla és ennek kritikájáról elég
sokat olvasni*), hogy az OS teljes bekerülési költsége az intézmények
számára (néha jóval) magasabb, mint a dobozos rendszereké. Ez
azonban messze nincs így. Az XC kifejlesztése mögött például egy
olyan folyamat áll, hogy a könyvtár számára a korábbi IKR (és backend
rendszerkként még mindig jól szolgáló Voyager) az OPAC szintjén
képtelen volt megújulni az elmúlt időszakban, miközben megjelent a web
2.0, a könyvtár 2.0 stb. stb. és a könyvtár szeretett volna jobbat, amivel
a könyvtári tartalmat ez egyetem minden polgára számára jobban
tudta volna integrálni. A megvizsgált professzionális eszközök
(AquaBrowser, Autonomy, Endeca stb.) azonban még nekik is
megfizethetetlennek bizonyultak, és olcsóbbnak, kivitelezhetőbbnek
látszott egy újat csinálni, amit ráadásul mások is használhatnak.
Mindezek mellet én azt gondolom, hogy nem is az ár a fő kérdés, hanem
a vendor-lock-in mechanizmus kiküszöbölése: ha nem tetszik az a szakértő
aki karbantartja a rendszered (drága, képtelen a fejlődésre, megbízhatatlan,
vagy egyszerűen nem lehet vele jókat beszélgetni), kereshetsz mást.
Az OS projektek feje fölött is sorra jöttek létre olyan szolgáltatók, akik
pénzt kérnek a
rendszerek testreszabásáért, üzemeltetéséért, fejlesztéséért. Pl. a Drupal
alapítója létrehozta az Acquia nevű céget, ami egyrészt elkészítette
a Fehér Ház honlapját, másrészt speciális Drupal alapú
hosztingszolgáltatásokat kínál, de mindemellett továbbra is masszívan
részt vesz a Drupal fejlesztésében. Ha azonban valakinek nem tetszik
az Acquia szolgáltatása, nyugodtan mehet máshova, például három olyan
cégről tudok, akik kifejezetten könyvtáraknak végeznek Drupal alapú
fejlesztéseket. (A Koha mögött is ott áll hasonló szolgáltatóként a LibLime,
a ByWater Solutions és mások, az Evergreen mögött az Equinox és így
tovább - mindegyik vállal mind ingyenes, mind fizetős munkákat, pl.
Nicole C. "Library Mashups" Engard amellett, hogy a ByWater oktatási
igazgatója, továbbra is a Koha dokumentációs vezetője).
Mindemellett az, hogy helyben magas felkészültségű szakemberrel kellene
rendelkeznie az OS rendszert választó intézménynek, annyira igaz, mint
bármely más számítástechnikai alkalmazásra: ha a rendszer jól dokumentált,
figyelembe veszi a felhasználók (olvasók és könyvtárosok) érdekeit és
átlagos képességeit, pontosan ugyanannyi munka van vele, mint egy
fizetős rendszerrel, vagyis ennek a szempontnak semmi köze ahhoz, hogy
a szoftver nyílt, vagy zárt, ingyenes vagy sem. Jót, és az igényeknek,
lehetőségeknek megfelelőt kell választani.
Tisztelettel,
Király Péter
* Pl. Jason Griffey 'Mover and Shaker' díjas könyvtáros (kb. az 'Év
könyvtárosa') véleménye sok linkkel msok véleményeire és a forrásokra:
http://www.jasongriffey.net/wp/2009/11/03/sirsi-dynix-vs-open-source-software/
Griffey tömör véleménye: "I do not hope to fully outline my thoughts
about this here in a single post. Suffice it to say that I think the paper
significantly mis-characterizes Open Source software in general, and
Open Source library systems specifically." Vagyis: "Nem remélem, hogy
egyetlen bejegyzésben teljes körűen kifejthetném a véleményemet. Elég annyi,
hogy azt gondolom: az írás jelentős mértékben félrevezető színben
tűnteti fel az OS szoftverket általában, különösképpen pedig a OS
könyvtári rendszereket." Nem akarok a tekintélyérvvel apellálni, de
hangsúlyozom: Griffey nem az OS "B-közép" hangja.
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
--
Pintér László
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
Tel.: 72/503-650/3904
Fax.: 72/503-650/3932
Otthoni telefon: 72/226151
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
