fn:Farkas Ferenc
n:Farkas;Ferenc
org;quoted-printable:FSZEK L=C5=91rinci Nagyk=C3=B6nyvt=C3=A1r
adr;quoted-printable;dom:;;Th=C3=B6k=C3=B6ly =C3=BAt 5.;Budapest;HU;1183
title;quoted-printable:k=C3=B6nyvt=C3=A1rvezet=C5=91
tel;work:+36 1 291 2575
tel;cell:+36 70 321 1648
x-mozilla-html:TRUE
url:www.fszek.hu/thokoly
version:2.1
end:vcard
Kedves Kollégák,
a (Valentin) Bálint-naptól személy szerint kicsit én is fázom ugyan, de úgy gondolom, hogy nagyon sok programtípus megfér egymás mellett és az, aki fantáziát lát benne, az csinálja csak bátran.
Pár éve még nem volt jellemző, hogy "kivittük" a könyvtárat a falakon túlra... Most... nyáron a strandkönyvtárak nyílnak, vagy éppen szűkebb pátriám, a FSZEK esetében ott a Sziget; a különböző kitelepülős programok (a Jeges Majálistól a Szeptember Fesztiválig).
Ezek mindig megújulást igényelnek a könyvtárosoktól. Egyik sem kötelező, csak felvállalható...
Mindig az adott közeghez alkalmazkodó - de attól még értéket közvetítő - programsort állítanak össze a kollégák (ami saját személyiségükkel sem ellenkezik). Gondoljunk a használóképzésre: a Széchenyi Terv informatikai fejlesztési támogatását kötötték tanfolyamok szervezéséhez. Sokan háborogtak akkor miatta, de azóta az arra fogékony könyvtárosoknál szinte a napi tevékenység részévé vált az oktatás (más téma, de szomorú, hogy az idei NKA kiírásból kimaradt).
Korábban vetélytársnak tartottuk az internetet, ma eszköz lett belőle: azon keresztül (is) szervezünk olvasásnépszerűsítő kampányokat (lásd pl. a tavalyi Gutenberg-galaxis játékot, vagy éppen a Veszíts el egy könyvet! online követési lehetőségét)
Egyre nagyobb a "zaj" a világban és az amúgy azért jellemzően csendet kínáló könyvtárak keresik a lehetőséget arra, hogy kicsit megmutathassák magukat (múzeumok esetében hasonló a helyzet). A sztereotípiák a könyvtárakról ma is élnek (csend, félhomály, hajlott hátú és szigorú könyvtáros etc.), ami ellen jócskán berzenkedünk. Az arculatváltás folyamatos, részben a megújuló szolgáltatások terén, de a programkínálatot tekintve is. Egyre inkább egyfajta közösségi helyet is jelentenek a könyvtárak. Kicsit rendhagyóbb példák: Központi Könyvtárunk mangaklubot szervez, Börzsöny utcai könyvtárunk kamaszoknak szervezett klubja, a 10+ utóbbi foglalkozásán éppen karaoke volt, nálunk a Világképzőn belefért, hogy Novák Péter, vagy éppen a Quimby énekese Kiss Tibor kapjon felkérést, úgy szerintem az is megoldható, hogy valaki akár ötletes Bálint-napi programmal álljon elő. Persze tótágast nem kell állni, avagy bohócot csinálni magunkból. De sokan voltak pl. egy-egy programon, akik anélkül a büdös életben (bocsánat) be nem tették volna a lábukat hozzánk, itt csodálkoztak rá erre-arra és azóta rendszeres látogatók.
Viccet félretéve, a közművelődési könyvtárak esetében a színvonalas közösségi programok, kampányok megjelennek a forgalomban is. Egy dolgot tényleg nem szabad: mást ígérni "odakint", mint amit "idebent" talál az olvasó.
Más:
Mándy Gábornak volt nemrég egy levele (Mit olvassunk a metrón), akkor nem találtam alkalmat reagálni, de rögtön beugrott, a Katalisten is hírt adtunk róla - 2007-2008-ban - Vigyen egy könyvet az útra! címmel szerveztünk akciót, amikor metrómegállóba kitelepedve osztottunk ajándékkönyveket és hozzá szórólapot, mely további olvasnivalóért könyvtárainkat ajánlotta. Nekem szimpatikus, hogy Mándy Gábor ilyesmiken agyal s tevőlegesen is részt vállalna (öregember nem vénember - ezt tisztelettel írom, régebbről ismerjük egymást).
Üdvözlettel:
Farkas Ferenc
FSZEK Lőrinci Nagykönyvtár