mellett más használatban lévő kategorizáló rendszerek is léteznek.
A szóban forgó ERIH három kategóriát használ (és egy jelöletlen,
besorolatlan osztályt).
Én nem mondanám az osztályokat rangsornak, inkább meghatározott
jellemzők szerinti csoportosításnak.
Előfordulhat, hogy hazai viszonylatban egy angol nyelvű folyiratot
büszkén az A-ba tennénk, ERIH környezetében viszont csak C-be kerül,
mert történetesen egy intézeti Actáról van szó.
Ha egy folyóiratot nem lehet besorolni a tudományos folyóiratok közé --
akkor az azt kellene hogy jelentse, hogy az illető folyóirat nem a
tudományos sztenderdnek megfelelő folyóirat, nem üti meg a mércét, nem
elég színvonalas ahhoz, hogy komolyan lehessen venni mint tudományos
orgánumot, hanem pl. egy tájékoztató jellegű szaklap, magazin vagy
hírlap. Hogy a határt hol lehet meghúzni -- nyílván kényes kérdés.
(Természetesen, ez a besorolási rendszer is félreérthető, mint ahogyan
az IF-et (impaktfaktor) is sok esetben másra használják, nem arra, amire
eredetileg szánták.)
A jellemzők (ismérvek) között elsősorban a tudományos jelleg, a
nyitottság, szerkesztőbizottság összetétele, a célzott közönség
földrajzi, nyelvi rétegei, a terjesztés globálisságának mértéke,
nemzetközisége/nem nemzetközi jellege, ismertség, a kiadási eljárás
(peer review) megléte és más egyéb kritériumok szerepelnek.
Az ERIH kategórák:
http://www.esf.org/research-areas/humanities/research-infrastructures-including-erih/erih-initial-lists.html
A kategória
* elismert nemzetközi folyóirat,
* a szakterület kutatói a folyóiratot a legjelentősebbek közé sorolják,
* rendszeresen idézik világszerte.
B kategória
* színvonalas, nemzetközi szintet megütő,
* jó hírneve van a kutatói körökben és a szakterületen a különféle
országokban is.
C kategória
* jelentős helyi/regionális folyóirat,
* főként helyi/regionális olvasótábora van, alkalmanként a kiadó
országon kívül is idézik
VSNU
(Holland Egyetemek Szövetsége -- Vereniging van Samenwerkende
Nederlandse Universiteiten -- által gondozott, a társadalomtudományi
folyóiratokat öt fokozattal értékelő rendszer)
Ötfokozatú skála a gazdasági folyóiratok besorolására, illetve a
folyóirat színvonalának követésére (a cikkek ezeknél a rendszereknél is
"öröklik" a folyóirat besorolását), ezek:
A - "top" (a nemzetközi mezőnyt széles körűen és kiváló minőséggel
lefedő folyóirat);
B - kiváló;
C - nagyon jó;
D - jó, de már kevésbé hivatkozott;
F - egyéb figyelembe vehető folyóirat.
MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottsága
http://www.mta.hu/index.php?id=2608
4 kategória a hazai társadalomtudományi folyóiratok megkülönböztetésére:
A - kiemelkedő hazai folyóirat;
B - területi vezető folyóirat;
C - egy terület tekintélyes lapja;
D - egyéb figyelembe vehető lapok
MTA IX. Osztály Jogtudományi Minőségi Bizottságának a
habitusvizsgálatnál alkalmazott szempontjai között találunk pl. ilyen
szövegezést:
http://www.mta.hu/index.php?id=2605
"Magyarországi folyóiratnál a szerkesztés módja a meghatározó. Eszerint
A. kategória az anonim referáló és önálló, független tudományos
szerkesztőbizottsággal rendelkező folyóirat;
B. kategória az anonim referáló vagy önálló szerkesztőbizottsággal
rendelkező folyóirat;
C. Kategória az egyéb folyóirat.
A merőben gyakorlati igényeket kielégítő folyóirat egy fokozattal
alacsonyabb besorolást kap, így D. kategória is lehetséges."
...
"ELEKTRONIKUS FOLYÓIRATOK
Általános társadalomelméleti elismert folyóiratok világnyelven (Pl.
Esprit, New York Review of Books, Foreign Affairs, Politica Exterior
etc.) irodalmi szakapparátussal A kategória; irodalmi apparátus nélkül B
kategória. Egyéb társadalomelméleti közlemény világnyelven
szakapparátussal B kategória, anélkül C kategória. Más nyelven,
szakapparátussal C kategória."
Nyílván, a szakapparátus megléte vagy hiánya még semmit sem mond egy-egy
folyóirat színvonaláról, sem az adott a cikk minőségéről,
érvényességéről, és egy kissé kaotikusnak tűnik a külföldi, a hazai és
külön az elektronikus folyóiratokra vonatkoztatott besorolási rendszer.
A besorolások és összesítésük csak meghatározott adalékként, igen
korlátozottan és nagy körültekintéssel szolgálhatnak valamire a
különféle értékelési eljárásoknál.
Az ERIH esetében a tájékoztató anyagok között szerepel ez a figyelmeztetés.
L. hozzá cikkemet (elnézést az önhivatkozásért).
Irodalom:
DUDÁS Anikó: Tudományos önismeret : az egyetemi bibliográfiák
szükségességéről és egy bölcsészettudományi oktatói publikációs
adatbázisról. - In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55 (2008)3 107-125
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4872&issue_id=491
<http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4872&issue_id=491>
A VSNU-ról:
KRISTÓF Tamás: Szcientometrika a jövőkutatásban. = A jövőkutatási
fogalmaktól a "stratégián túl"-ig. Szerk. Kristóf Tamás. Budapest, BCE
Jövőkutató Tanszék, 2006. (MTA-BCE Komplex Jövőkutatás Kutatócsoport
Füzetek, ISSN 1788-5051; 7.), p. 6-15. ISBN 963 503 354 0
Dudás Anikó
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
