Kedves Tímea!
A szerzői jog személyhez fűződő jog, tehát a szerző haláláig a szerző, azt követően a törvényes örökösök jogosultak a jogosultságból adódóan a képviseletet ellátni, a megalkotott mű felett rendelkezni.
Egy szellemi termék alkotója, jelen esetben az író, vagy az asztalfióknak ír, vagy azzal a szándékkal dolgozik, hogy írásműve kiadásra kerül. Ha egy kiadónál jelentkezik szándékával, akkor a kiadó eldönti, hogy vállalkozik-e az egy példányban előállított mű többszörözésére, azaz a nyilvánosság felé való közvetítésre. Ha a kiadó lát fantáziát a írásmű többszörözésére, akkor ún. kiadói szerződést kötnek (Felhasználói szerződést), melyben rögzítik a megjelentetéssel kapcsolatos összed feltételt, s ezzel a kiadó jogot szerez alkotás többszörözésére... A szerződésben rögzítenek olyan kérdéseket is, hogy hány évre adja át a szerzői jogokat a jogtulajdonos (általában 4-8 év) Csak magyar nyelven jelenhet meg, kap-e érte honoráriumot, mennyi a szerzőnek járó példány stb. Ebben rögzítik, hogy megjelenés esetén a kereskedelmi jog korlátlan, tehát mindaddig megilleti a kiadót, amíg van eladható példány. Fontos kitétel, hogy a kiadó nem szerez jogot arra, hogy 3. személy részére közvetítsen, pl. színmű készüljön, vagy hangoskönyv stb.
Egy ilyen szerződésben az eredeti szerzőnek arról is nyilatkozni kell, hogy az alkotás eredeti (plágium elkerülése) és afelett kívülálló harmadik személynek nincs rendelkezési joga.
Természetesen a barát a szerző nevében bárkivel tárgyalhat, de mivel a szerzői jog a szerzőt illeti meg, ő a szerző nevében nem köthet szerződést, de például lehet olyan személy, aki kvázi a kiadói jogokat birtoklására köt szerződést a szerzővel, mintegy könyvkiadóként funkcionál. Magánszemélyként lehet kiadója is a könyvnek, kérhet ISBN számot, tárgyalhat kiadóval, nyomdával...
Összességében a barát tárgyalhat bárkivel, de nevében a mű megjelentetésére vonatkozóan nem írhat alá szerződést, nem osztozkodhat a feltételezett bevételen stb.Hogy később a fáradozásaiért a szerző miből, vagy miért fizet, az nem érinti egy könyvkiadó és a szerző között érintett ügyletet.
Megjegyzem, a mai környezetben, amikor a könyvek értékesítésében két monopol vállalkozás is van (LIBRI Zrt és Líra Zrt.), kevés a valószínűsége, hogy a szerzőt az a veszély fenyegeti, hogy a kézirat átadásakor, vagy a megjelentetés előtt bárki is fizetne szerzői díjat, sokkal elképzelhetőbb, hogy ún. royalty típusú, azaz az eladott példányok után kerülhet sor egyfajta elszámolásra.
Tisztelettel:
Borkuti László
Tímea Bognár via Katalist <katalist@listserv.niif.hu> ezt írta (időpont: 2024. jan. 10., Sze, 14:15):
_______________________________________________Kedves Kollégák!Könyvtárosként kaptam a következő kérdést:Egy író, aki szépirodalmi és ismeretterjesztő könyveket ír, megpróbálkozna művei papírkiadásával. Mivel egészségi állapota akadályozza abban, hogy személyesen keressen kiadót, szeretné megbízni egy barátját (aki nem családtagja), hogy a nevében tárgyaljon, adott esetben szerződjön, természetesen vele egyeztetve.A kérdés: hogyan, milyen jogi formában teheti ezt törvényesen, milyen szerződésre van szükség? A szerzői jogi törvény említi a megbízási szerződést, de az olvasatomban inkább a kiadókkal kötött megállapodásra, illetve a zenei és filmalkotások megjelentetésére vonatkozik. Hogyan járhat el az író nevében az általa megbízott személy, hogy az jogilag érvényes legyen? Van, aki találkozott már hasonló esettel, vagy tudja, hol található a megoldás?Előre is köszönöm a segítséget!Bognár Tímea
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist