Szeretettel várjuk az érdeklődőket az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár április 29-i és 30-i rendezvényein.
Április 29-én, kedd 17 órától Zöld Könyvtár sorozatunkban Varga Anna etnobiológus mutatja be
A vadon legeltetése. Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon túl című könyvét.
A szerző ezt írja könyvéről: A fás legelők, az erdei legeltetés, a pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl megismert világának bemutatásán keresztül a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez szeretnék hozzájárulni. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának magvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit a 20. és 21. század során.
Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
Növényismereti séta a Városmajorban április 30-án, szerda 15.30-tól.
Vezeti: Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök
Indulás: 15.30-kor a Mezőgazdasági Könyvtár előcsarnokából (1012 Budapest, Attila út 93.),
csatlakozási lehetőség 16 órakor Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom előtt.
A programon részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges.
A séta tervezett időtartama másfél óra.
A séta a Közösségek Hete 2025 programsorozat keretében kerül megszervezésre.
A Városmajor egykor az Ördögárok árterülete volt, amit kaszálóként hasznosítottak. 1729-ben a területet Daun Henrik városparancsnoktól Buda városa megvásárolta, ettől kezdve a Város majorjának nevezték. Ezt követően fél évszázadig zöldségkertészek művelték, majd II. József 1785-ben elrendelte, hogy üdülőkert létesüljön itt. 1787-ben kezdődött a park létesítése, amelynek emlékét néhány megmaradt szilfa őrzi. A 18. század végére a Városmajor kedvelt kirándulóhellyé vált. Schams Ferenc 1822. évi leírása megörökítette, hogy május elsején a tavasz ünneplésére zenés felvonulást rendeztek itt. Az 1800-as években számos mulatóhely, kocsma működött a területen. Gyakran okozott bosszúságot a kiöntő Ördög-árok, amelynek lefedésére és felette a parkosításra 1920-ban került sor. A második világháború után a park tekintélyes részét kihasították sportlétesítmények, gimnázium és a szabadtéri színpad számára.
A befedett Ördög-árok nedves környezetet biztosít, a parkban kőris, szil, fűzek és égerfák is megélnek.
A növényzetben jellemző a sok vadgesztenye, ostorfa. Néhány gyakoribb örökzöldet is találunk, a Szilágyi Erzsébet fasori rézsűn pedig júdásfát,
amelynek különlegessége, hogy virágai közvetlenül a törzsön jelennek meg, sokszor beborítva a teljes törzsét.