Kedves Kollégák!
Dr. Murányi Péter nemrégiben megküldött levele óta többen érdeklődtek a Library & Information Science Full textes változata iránt, valamint több kérdést kaptunk az EBSCO eBook Academic Collection adatbázissal kapcsolatban, amit ezúton is köszönünk. Ezért szeretnénk azt az információt továbbítani minden érdeklődő könyvtáros kollégánk felé, hogy
mind a két adatbázist a gyakorlatban is tesztelhetik egy 45 napos ingyen próbahozzáférés keretében (amely az EPPrague@ebsco.com e-mailcímen igényelhető).
Library & Information Science Source (LISS adatbázis)
· világszerte a legátfogóbb bibliográfiai és teljes szövegű könyvtártudományi forrásának számít
· a ProQuest CSA-hoz képest több mint 460 teljes szövegű folyóiratot is tartalmaz valamint 30 referensz forrást (pl. Handbook of Electronic & Digital Acquisitions, Library/Vendor Relationships, Journals of the Century)
· több mint 1,700 elismert folyóirat indexét tartalmazza, monográfiák, kutatási jelentések és konferencia anyagok mellett
· az adatbázis lefedettsége 1911-ig nyúlik vissza
· a tezaurusza több mint 11,000 kifejezést tartalmaz
· magában foglal információt a leggyakrabban hivatkozott 5200 szerzőről
· az EBSCO és a H.W. Wilson adatbázisainak összeolvadásából készített LISS adatbázis fejlesztését könyvtárosok végzik, és számos olyan forrásokkal bővítették, amelyek előtte egyik adatbázisban sem szerepeltek. A LISS teljes szövegű hozzáférést és a magas minőségi szakirodalom indexelését tartalmazza, azzal a céllal, hogy segítsen lépést tartani a könyvtárosoknak és a kutatóknak a gyorsan változó könyvtár- és információtudomány fejlődésével
· az angol nyelvű szakfolyóiratok mellett számos más nyelvű folyóirat, konferencia előadás, ismertető, könyvtáros képző intézetek disszertációi és könyvek is megtalálhatóak a LISS adatbázisban, amely felöleli a könyvtártudomány, az osztályozás, a katalogizálás a bibliometria, az online információ visszakeresése és az információ menedzsment területeit
· a Könyvtári Figyelő 1996. január 1-e óta teljes szöveggel érhető el az adatbázisban
EBSCO eBook Academic Collection
· Ez a folyamatosan bűvölő multidiszciplináris e-könyv gyűjtemény előfizetés a tudományágak széles skáláját foglalja magában és bármely tudományos igényű gyűjtemény fontos kiegészítője. A hatalmas információmennyiség biztosítja a felhasználóknak, hogy releváns információkhoz jussanak bármely kutatási területen.
· Minden címhez egyidejűleg korlátlan számú hozzáférés biztosított.
· Minden hónapban további új címek kerülnek a csomagba
· Magyar nyelvű felület
· A MARC rekordok rendszeres karbantartása
· Más EBSCO adatbázisokkal való integrálás – LISTA, Library & Information Science Source, Academic Search Complete, Business Source Premier stb.
· 100%-os integrálás az EBSCO Discovery Service (EDS)-ben
· Jelenleg több mint 132,000 tudományos igényű e-könyv található a gyűjteményben, beleértve az olyan vezető egyetemi kiadók köteteit, mint:
· Elsevier Science
· Oxford University Press
· World Scientific Publishing
· MIT Press
· Cambridge University Press
· John Wiley & Sons
· Harvard University Press
· Taylor & Francis Ltd.
· Sage Publications, Ltd.
· Brill Academic Publishers
Üdvözlettel:
Az EBSCO csapata
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@listserv.niif.hu] On Behalf Of Péter Murányi
Sent: Thursday, February 05, 2015 9:46 PM
To: Katalist
Subject: Re: [KATALIST] LISA az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében
Kedves kollégák!
Mindig örvendetes, amikor egy fontos forrás hozzáférhetővé válik, nekünk is több mint egy évtizeden keresztül kellett nélkülöznünk szakmánk egyik legfontosabb eszközét, a LISA-t. Ez az adatbázis sokáig elérhető volt a DIALOG-nál mint a 61-es számú fájl, azon könyvtárosképzők számára, amelyek bekapcsolódtak a Dialog oktatási programjába (CIP, Classroom Instruction Program), ez az adatbázis is használható volt oktatási célra az oktatók és a hallgatók számára, Szombathelyen például 1992-től. Jelentős változás következett be 2002 őszén, amikor a LISA akkori tulajdonosa, a CSA (kezdetben Cambridge Scientific Abstracts, később ez a feloldás már elhalványult) úgy döntött, hogy maga szolgáltatja ezt az adatbázist s még továbbiakat, köztük például a METADEX-et, s kivonja a Dialogtól. A kialakult helyzetet legjobban Jacsó Péter korabeli cikke illusztrálta, leírása a LISA adatbázisból: Is the writing on the wall for Dialog? Jacso, Peter Information Today 19.10. (Nov 2002):34-35.
A cikknek a leírásban nem szereplő alcímében épp a LISA-t emeli ki: The removal of CSA's LISA database may be the start of a trend (a CSA LISA adatbázisának kivonása egy trend kezdete lehet).
Később, 2007-ben a ProQuest megvásárolta a CSA-t (vagy a CSA a ProQuestet), az új közös név a ProQuest lett. 2008-ban a ProQuest a Dialogot is megvásárolta a Thomson cégtől. Reménykedni lehetett abban, hogy ezek után a LISA visszatérhet a Dialoghoz, de ez nem következett be. Éveken keresztül folytak a kísérletek, hogy a hagyományos Dialogot megújítsák, erre végül 2013-ban került sor. Azok az intézmények, amelyek a korábbtól a Dialog oktatási programjában vettek részt, 2013 augusztus végéig rendelkezhettek ezzel a lehetőséggel, addig voltak érvényesek felhasználói neveik és jelszavaik. Akik nehezen tudtak elszakadni a hagyományos Dialogtól, 2013 őszén még pár hónapig a mindenki által ingyen elérhető gyakorló fájlokat használhatták. Ezzel párhuzamosan azonban lehetőséget kaptak, hogy a Proquest oktatási programjának (GEP, Graduate Education Program) keretében a Dialog helyébe lépő Proquest Dialog bizonyos adatbázisainak oktatási célra való használatára, de mellette hasonló céllal hozzáférhetnek a Proquest adatbázisokhoz is, továbbá más forrásokhoz. Jelen pillanatban ez 68 ProQuest Dialog és 90 ProQuest adatbázist jelent, ez utóbbiak között találhatjuk többek között a LISA-t, így ez 2013 őszén vált újra használhatóvá a könyvtárosképző intézmények számára. Nincs pontos képem arról, hogy hány magyar intézmény kapcsolódott be ebbe a programra, de tudok továbbiakról Szombathelyen kívül. Természetesen az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete által leírt előfizetés szélesebb kör számára nyújthat hozzáférést a LISA-hoz, mint az ingyenes oktatási programban való részvétel.
Mivel mostanában annyi szó esik az e-könyvekről, az oktatási programban érdemes megemlíteni az Ebrary Academic Complete-et, amelynek a keretében az ismertetés szerint 86000 minőségi e-könyv közül lehet választani (azóta valószínűleg jóval többhöz), köztük friss tájékoztatás jegyzethez, amiben magyarul nem nagyon bővelkedünk. (Érdemes lehet a discovermorecorps.com címen tájékozódni, s ha az oktatási programhoz csak a képző intézményeknek van joga csatlakozni, a nap ingyenes adatbázisához való hozzáférés talán akárkinek lehetséges.)
Maga a LISA mint nyomtatott referálólap 1969-ben indult, felváltva az 1950 és 1968 között megjelent Library Science Abstracts című referálólapot. Ezt az évet jelzik az adatbázis kezdeteként. Természetesen minden ilyen eszközbe bekerülnek korábbi tételek is, elsősorban az indulást megelőző évből, hiszen az első füzetekben inkább akkoriakat dolgozhatják fel. Így az 1969-es tételszámnak (2507) jó negyede (663) 1968-as az adatbázisban, s még egy kevés található a megelőzőkből, 42 van 1967-ből és 2 1966-ból. A magyar nyelvű anyagokban is tükröződik ez. A 39 1969-es tételt megelőzi 18 1968-ból, 10 a TMT utolsó (8-9., 10., 11-12.) számiból, 5 a Könyvtári Figyelő 4. és 5. számából, továbbá az OMKDK Módszertani kiadványok három (28., 29. és 30.) füzete. A legismertebb közlemény ezek közül Horváth Tibortól a második cranfieldi jelentésről szóló írás.
Az adatbázisba bekerült tételek évtizedről évtizedre növekedtek (1970-1979: 37388, 63281, 1990-1999: 109779, 2000-2009: 120561, 2010-2015: 54635 ), tehát az 1990-es évektől érték el nagyjából a jelzett kéthetenkénti 500 tételes értéket. A magyar nyelvű tételek száma az 1980-as években érte el a csúcsot, azóta kis mértékű csökkenés figyelhető meg (1968-1969: 57, 1970-1979: 388, 1980-1989: 690, 1990- 1999: 673, 2000-2009: 599, 2010-2015: 235.
Jacsó Péter könyvében (Szöveges CD-ROM és webes adatbázisok tartalmának elemzése http://www.mek.oszk.hu/03000/03040/ )általában a LISA volt a pozitív példa, a negatív meg az ISA (Information Science Abstracts), amely a mostani LISTA adatbázis alapját képezi, ezt az EBSCO szabadon hozzáférhetővé tette (www.libraryresearch.com). A harmadik, a Dialognál elérhető könyvtártudományi adatbázis Jacsó Péter könyvének megírása idején az H. W. Wilson cégtől a Library Literature volt. Ez nagyon megbízható volt a feldolgozás szempontjából, hátránya az volt, hogy a többi Wilson-index alapján készülő adatbázishoz hasonlóan nem tartalmazott referátumokat. Mostanra a Wilson cég eszközei is az EBSCO-hoz kerültek különböző változatokban (Library Literature & Information Science Full Text, Library Research & Information Science Index, Library Literature & Information Science Retrospective: 1905-1983, továbbá a LISTA teljes szövegű változata (Library, Information Science & Technology Abstracts Full Text, továbbá az EBSCO és Wilson forrásokat együtt tartalmazó Library & Information Science Source (ismertetésük a http://www.ebscohost.com/academic cím alatti listára kattintva megtalálható). Nem véletlen, hogy ezeket nem bocsátják ingyen rendelkezésre, mert már nem lennének ajándék lónak tekinthetők, mint a LISTA. Jó lenne azonban, ha ezek is elérhetőek lennének Magyarországon, s ezzel szakterületünk minden fontos eszköze hozzáférhetővé lenne.
Üdvözlettel:
Murányi Péter
2015. február 5. 11:06 Könyvtár- és Információtudományi Intézet írta, <lis@btk.elte.hu>:
LISA az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem előfizetésével hazánkban is teljes körűen elérhetővé vált a ProQuest könyvtár- és információtudományi tartalomkínálata.
Magyarországon - a Könyvtári Intézetben hozzáférhető nyomtatott változata és a ProQuest Library Science szolgáltatás mellett - kizárólag intézetünkben, illetve az ELTE hálózatában kereshető on-line a ProQuest könyvtár- és információtudományi referáló bibliográfiai adatbázisa, a LISA (Library and Information Science Abstracts). A nemzetközi szakirodalmat közvetítő, mértékadó tudományterületi adatbázis napjainkban 440 folyóiratot dolgoz fel a világ 68 országából, 20 különböző nyelven. A LISA rekordjainak száma kéthetente 500-nál is több tétellel gyarapodik, a legkorábbi publikációk 1966-ból származnak.
Bővebben a LISA adatbázisról:
http://www.proquest.com/products-services/lisa-set-c.html
Bővebben a ProQuest Library Science szolgáltatásról:
http://www.proquest.com/products-services/libraryscience.html
ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Könyvtára:
http://lis.elte.hu/KONYVTAR
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
