Kedves Kollégák!
Abban a városban, amelyhez a szülőfalumat hajdan hozzácsatolták újabba/ egy ideje működik bizonyos telefongyár. Mostanában fölvásárolta ezt egy tengerentúli, számítógépes programokat gyártó cég, de csak azért, hogy felszámolja, miközben e szándékát előtte nem jelezte. (Utcára küldenek ezernyolcszáz embert.)
A saját munkahelyen kívül megtehetem, hogy nem használom ennek a cégnek a programjait. Viszont (a sok szempontból kedves és eszmeileg is igen értékes) jelenlegi munkahelyemen/ munkakörömben nem tudnám kikerülni mindezt. Hasonló esetekben nyilvánosan fogyasztói bojkottot hirdetni nem éri meg annak, akinek még sok vesztenivalója van. És ezt tudják a megacégek is.
Patrónusi, lekötelezettségi rendszerek vélhetően hatékonyan működhetnek a háttérben a globális kapitalizmusban, a törzsi társadalomban, és a kettő vegyülékében is. Pl. véletlenül olvasom egy életrajzban, hogy annál a tudós társaságnál, amely egyik intézményének dolgozója vagyok, az általam ismeretlenül is őszintén nagyra becsült új elnöknek évekig a fenti szofvergyártó cég volt a munkaadója.
Másik példa: hogy a tőzsdespekulációt sokan elvben nem helyeslik, mégis elfogadtak ilyenek (tőzsdespekulációból származó) külföldi ösztöndíjakat, könyvadományt, filantróp segélyt. Nincs szaga, nem is törvénytelen. (Magam nem pályáztam, és aránylag még megvagyok, de nem ítélkezem afölött, aki közvetlenül részesült.) Modern nézetek szerint ország fejlődésének is feltétele, hogy mindenki minél inkább keresse a saját egyéni hasznát, gyarapodását, boldogulását ...
Üdvözlettel:
NpL
Abban a városban, amelyhez a szülőfalumat hajdan hozzácsatolták újabba/ egy ideje működik bizonyos telefongyár. Mostanában fölvásárolta ezt egy tengerentúli, számítógépes programokat gyártó cég, de csak azért, hogy felszámolja, miközben e szándékát előtte nem jelezte. (Utcára küldenek ezernyolcszáz embert.)
A saját munkahelyen kívül megtehetem, hogy nem használom ennek a cégnek a programjait. Viszont (a sok szempontból kedves és eszmeileg is igen értékes) jelenlegi munkahelyemen/ munkakörömben nem tudnám kikerülni mindezt. Hasonló esetekben nyilvánosan fogyasztói bojkottot hirdetni nem éri meg annak, akinek még sok vesztenivalója van. És ezt tudják a megacégek is.
Patrónusi, lekötelezettségi rendszerek vélhetően hatékonyan működhetnek a háttérben a globális kapitalizmusban, a törzsi társadalomban, és a kettő vegyülékében is. Pl. véletlenül olvasom egy életrajzban, hogy annál a tudós társaságnál, amely egyik intézményének dolgozója vagyok, az általam ismeretlenül is őszintén nagyra becsült új elnöknek évekig a fenti szofvergyártó cég volt a munkaadója.
Másik példa: hogy a tőzsdespekulációt sokan elvben nem helyeslik, mégis elfogadtak ilyenek (tőzsdespekulációból származó) külföldi ösztöndíjakat, könyvadományt, filantróp segélyt. Nincs szaga, nem is törvénytelen. (Magam nem pályáztam, és aránylag még megvagyok, de nem ítélkezem afölött, aki közvetlenül részesült.) Modern nézetek szerint ország fejlődésének is feltétele, hogy mindenki minél inkább keresse a saját egyéni hasznát, gyarapodását, boldogulását ...
Üdvözlettel:
NpL