tárolhatunk, vagy a lapozgatható részben festékkel bevont, fűzött-kötött
papírcsomó? A kérdés furcsának tűnhet, de Európában még mindig nem dőlt
el, s az Európai Bizottság megfeddheti Franciaországot és Luxemburgot
azért, mert le merték szállítani az e-könyv forgalmi adóját is oda, ahol
a papírkönyveké van.
Nem újdonság, hogy nagyon sok országban a nyomtatott könyvek és más
tartalomhordozók kedvezményes adókulcsot élveznek. Mondhatni az állam
kivételt tesz a kulturális értékkel bíró termékekkel és azt mondja, hogy
ezeknek a forgalmazását támogatja annyival, hogy kevesebb sarcot kér a
megvásárlásuk után. Amennyiben tényleg ez a logika működik a csökkentett
áfa esetében, akkor viszont érdekes, hogy vajon miért nem élvezik
ugyanezeket a kedvezményeket az e-könyvek is.
Mi a könyv?
Ahogyan az EU legtöbb országában, Magyarországon is ugyanígy van, de az
adójogszabályok változásai miatt hazánkban igazán horror különbségek
alakultak ki. A kedvezményes kulcs Magyarországon 5 százalékos, a normál
kulcs viszont 27 százalék, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a nettó ezer
forintos könyv papíron 1050, e-könyvben 1270 forintba kerülne. A téma
időről-időre előkerül, de úgy fest, hogy a jogszabályalkotók
ingerküszöbét eddig még nem ütötte meg.
Ellenben Franciaországban és Luxemburgban, ahol úgy döntöttek, hogy
csökkentik az e-könyvek áfáját, pontosan ugyanannyira, mint amennyit a
papírkönyvek után kell fizetni. Franciaországban korábban a normál 19,6
százalékos forgalmi adóval adóztak az e-könyvek, egészen idén év
elejéig, amikor is a kedvezményes termékek közé sorolták az e-könyveket
is, amik 7 százalékkal adóznak. Luxemburgban ugyanez történt, csak ott a
normál 15 százalékosról 3 százalékos kedvezményes kulcsba került az
elektronikus irodalom.
Elvileg mintaként szolgálhatna a két eset és várhatnánk, hogy év végéig
a többi országban is átveszik a gondolatot és mindenhol csökkenhet az
e-könyv ára. Ehhez képest most az Európai Bizottság eljárást indított a
két ország ellen, és jelenleg azzal vádolják a két EU tagállamot, hogy
megsértették a közösségi EU-s törvényeket ezzel a lépéssel.
Anomália
A Bizottság úgy fogalmaz: "Ez a szituáció komoly torzulásokat hoz létre
a versenypiacon, amik károsítják a gazdasági szerepelőket a többi 25
tagállamban, miután a digitális könyvek könnyedén megvásárolhatóak egy
másik tagállamban, mint ahol a fogyasztó valójában él". Gyakorlatilag az
EU azzal vádolja két saját tagállamát, hogy az uniós polgárokat
kultúrcsempészetre motiválja.
A vizsgálat mögött a nemzetközösség többi országának helyi e-könyv
forgalmazói állnak, akik szerint a piac domináns szereplői, értsük
ezalatt az Amazont, átalakítják a disztribúciós csatornáikat, hogy
profitálhassanak a két tagállam csökkentett adómértékéből. Az esetet
problémásnak látó forgalmazók szerint ez a döntés érdemben befolyásolta
már idén a digitális és a papírkönyvek piacát más tagállamokban.
Valószínűleg az Egyesült Királyságban működő helyi forgalmazók emelték
fel a hangjukat, hiszen a brit piacon már valódi és komoly verseny van,
s a helyiek eddig is nehezen bírták az Amazon ellenében.
A jövőben viszont könnyen lehet, hogy az Amazon EU-s részlege átteszi
székhelyét Luxemburgba, ahogy egyébként sok más szolgáltató, például a
UPC Direct, a SES Astra vagy éppen a Skype is megtette korábban az
alacsonyabb forgalmi adó miatt. Egy magyar vásárló szemszögéből például
a Luxemburgi székhelyű vásárlás 3 százaléka a magyar vásárlás 27
százalékával versenyezne, ami a fenti nettó 1000 forintos példával élve
1030 és 1270 forint szélsőértékeket jelentene.
Az Európai Bizottság akciója egy igen furcsa anomáliát hozott viszont
létre, hiszen úgy fest, hogy a várható büntetés célja, hogy
megakadályozta, hogy az uniós állampolgárok adott termékekhez a
közösségi határokon belül a legolcsóbban juthassanak hozzá. Márpedig az
EU négy alapelve közül az egyik a kereskedelmi termékek szabad áramlása
a tagországok között. Ráadásul Neelie Kroes, digitális politikáért
felelős biztos nemrégiben tűzte zászlójára az egységes európai digitális
tartalompiac létrehozását.
Izzadtságszag
Ha viszont az EB ilyen szigorúan reagál az ez irányba tett lépések
ellen, akkor nem csak a könyvek, de újságok, zenék, filmek és egyéb
termékek esetén is nehéznek ígérkezik az adózási és jogosítási
egységesítés. Ennek nyilván a régi formátumok terjesztői örülhetnek egy
ideig, hiszen amíg nem sikerül megegyezni ebben a kérdésben, addig a
klasszikus hordozók élvezik az adókedvezményt, a digitálisak viszont
nem. A fogyasztók számára persze úgy tűnik majd, hogy a forgalmazó a
gonosz, aki drágábban adja a digitális verziót, mint a papírt, holott az
eltérő adómérték a felelős alapvetően.
Érdekes, hogy az EU még 2006-ban engedélyezte a tagállamoknak, hogy a
könyvek is bekerülhessenek a kedvezményes adókulcs alá, igaz akkor még
messze nem volt szó elektronikus könyvekről, legalábbis nem a mai
formában. A jog az e-könyvet "digitális letöltésként" ismeri, amire
pedig nem vonatkozik az engedély. Más értelmezés szerint viszont a
2006-os EU-s döntésben nincs specifikálva az e-könyvek tiltása, sőt,
minden megkülönböztetés hiányzik a digitális és fizikai kiadványokkal
kapcsolatban. Nem csoda tehát, ha egyes országok ezt úgy értelmezik,
hogy a könyv az könyv, függetlenül a hordozótól.
Ha meg is büntetik Franciaországot és Luxemburgot, ez a történet akkor
is tiszavirág életű lesz, ugyanis megint más EU-s részlegeken belül ott
az ígéret, hogy a nyomtatott és a digitális könyv közti jogi különbséget
2013-ban eltörlik. Addig is a jelek szerint törvénysértőek azok az
országok, akik hamarabb cselekedtek. Amennyiben ez a törekvés tényleg
megvalósul, akkor nálunk 22 százalékponttal csökkenhet majd az e-könyvek
ára, ami valóban jó hír.
Dojcsák Dániel cikke, eredetiben itt:
http://www.hwsw.hu/hirek/48675/e-konyv-afa-ado-eu-europai-bizottsag-buntetes-jog-e-book-amazon.html
_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist@listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist