Kedves Gábor!
Egy tudományos probléma körül kialakuló tudományos diskurzusra minden olyan nézetnek és megközelítésnek van kiérdemesültsége, mely releváns tudományos posztulátumok és axiómák között vet fel megfontolásokat, és szintén releváns megállapításokat, konklúziókat tesz a témával kapcsolatban. Ha ezt a tudományos diskurzus és elbeszélés teret "mesterségesen" szűkítjük, előfeltételeket szabunk a tudományos diskurzus irányultságának, netán halvány árnyéka merül fel egy bizonyos bélyegnek, kategorizáltságnak, mely a másvéleményűeket "diszkreditálná" ebből az elbeszélési térből, akkor azzal egyrészt prejudikáljuk (és predestináljuk) a diskurzus kimenetelét, mely, véleményem szerint, ellentétben áll, esősorban tudományetikailag a tudományos diskurzus természetével. "Nem áll módomban", nincs kellő mélységű tudományos és összehasonlító rálátásom arra, hogy Karvalics úr és Lovász úr tudományos teljesítményét megítéljem, de élek a gyanúperrel, hogy az MTA elnöke véleményének, megfontolásainak, már csak szakirányú, számítógép-tudományi tudományos munkássága révén is lehet akkora súlya, relevanciája a tudományos közéletben a témához hozzászólva, mint az információs társadalommal foglalkozó Z. Karvalics Lászlónak. Kár lenne, ha egy ilyen témaspecifikusan kifejtett, amúgy a legmesszebbmenőkig interdiszciplináris megközelítéséket igénylő problémát, mint a mesterséges intelligencia társadalmi és technikai jelenléte, a tudományos gondolkodást és diskurzust eleve behatároló térbe "száműznénk", mondjuk azzal, hogy egy-egy tudományos elbeszélésmódot és képviselőit paradigmatikusan lefokozunk. (Én a Karvalics tanulmányban éreztem ilyesmit, kell mondjam.) Sokkal izgalmasabb és ma még beláthatatlan tudományos messzeségbe és összefüggésekbe mutató téma ez annál, hogy így tegyünk, és ha mást egyelőre nem is, de annyit hozzátehetünk, melyet Gadamer a hermeneutika lényegének nevezett egy 1989 július 9-én Heidelbergben tartott nyilvános beszélgetés közben: "A lehetőség, hogy a másiknak igaza van- ez a hermeneutika lelke."
A végére egy igencsak izgalmas és még bőven kifejtésre számot tartó multidiszciplináris összefüggésre, problémafelvetésre hívnám fel a figyelmet mesterséges intelligencia kapcsán.
"Köztudott", hogy az autista személyek gondolkodása igencsak közel áll a számítógép nyelvéhez:
http://www.origo.hu/egeszseg/20130530-autizmus-sap-it-szektor-programozo-tesztelo.html
Az autizmus, (az Asperger-autista agy) egyre "fokozódó" jelenléte a társadalmakban milyen összefüggést mutathat a mesterséges intelligencia fejlődésével, fokozódó társadalmi jelenlétével, a társadalom szociális és kommunikációs normáinak deficitjével, devalválódásával, mindez az evolúciós pszichológia dimenzióiban? Olyan komplex és izgalmas problémafelvetés ez, mely már önmagában is multidiszciplináris problémakör: az (Asperger)-autizmusnak mint létállapotnak az orvosi feltárása nemrég jutott el oda, egy tágabb horizontot vizsgáló kutatásból kiindulóan, hogy az immunrendszer, az idegrendszer, az elme, a mentális zavarok bizonyítottan összefüggnek. Ennek a kutatásnak az eredménye nemcsak orvosi vonatkozásokban "forradalmi", de szociológiailag és az evolúciós pszichológia terén is, -(hiszen ma még azt is eretnekség állítani, hogy az olyan autoimmun betegség mint például a lisztérzékenység korrelál a autizmussal, nemhogy a mesterséges intelligenciával)- mert olyan komplex irányokba mutat, mely számos jelenségre kecsegtet "megnyugtató" választ adni. Többek között annak a lehetőségét sem vetve el, hogy az ember, a társadalmi és természeti környezetének változásaira olyan "immunválaszt" ad, mely például arra is magyarázatot szolgálhat, hogy világunkban miért és milyen természeti-társadalmi hatásmechanizmusok áttéteként növekszik az (Asperger-)autisták száma és mindennek milyen összefüggései lehetnek a mesterséges intelligenciával, a mesterséges intelligencia társadalmi "természetével" kapcsolatban. De mindezt csak a mesterséges intelligencia komplex problémája kiterjesztéseként, leágazásaként szántam; arra, hogy érzékeltessem: a mesterséges intelligencia olyan bonyolult és messze ható kérdéskör, melynél társadalmi, társadalomtudományos dimenziókat éppúgy vizsgálnunk kell, mint a természettudományosokat, hiszen nagyon távoli, elsőre összekapcsolhatónak nem tűnő jelenségek hozhatók összefüggésbe.
A 2016-os kutatásról szóló recenzió angol változatának magyar fordítását belinkelem, illetve az eredeti Nature-ben megjelent tanulmány absztraktját.
https://www.nature.com/articles/nature18626
Üdvözlettel: Balogh András
Elküldve: 2018. május 14. 10:44:31
Címzett: Katalist
Tárgy: Re: [KATALIST] Mesterséges intelligencia az információkeresésben és –feldolgozásban - jún. 6.
Kedves Gábor!
Kissé forradalmi hevületű hozzászólásodból azt szűrtem le, hogy a Marx értelmezések is valahogy így csúszhattak félre, devalválódhattak köznapi diskurzussá, kilúgozva Marxból a tudományos alapot, a felépítmény helyett tömegeknek való "alépítmény", valláspótlék valósult meg... (Ezzel kell szembeállítani a történeti hermeneutikai létmód tisztaságát, a destrukció irányultságának a tisztaságát, mely a létezőt a léthez vezeti vissza, azokhoz a történeti létalapokhoz, melyeket jól elfejeltettünk mi itt Európában, teszem hozzá.)
Mert Marx kiváló diagnoszta, de rossz terapeuta volt, mindazonáltal az osztálynélküli társadalomról való víziójába ma olyan (globális) komponensek, dimenziók is belekerültek, melyeket inkább nem részleteznék. Annyi analógia talán belefér, hogy marxizmus célja, (bár maga Marx mondta, hogy nem vagyok marxista!) a klasszikus polgári társadalom destrukciója volt, a munkásság tömegei által, ma meg a nemzetállamok lebontása, de nem az európai munkásosztály által, természetesen, hanem más tömegek révén.
De "evezzünk a mélyre", hogy egy másik, sokak által Marx korai elődjének tekintett személyt idézzek, és térjünk vissza a mesterséges intelligenciára.
A mindenki által letölthető és csevegőpartnernek használható FB Messenger chatbot rendkívüli dolgokra volt már eddig is képes:a chatbotok létrehoztak maguknak, külső emberi beavatkozás nélkül, egy emberi nyelvtől eltérő saját nyelvet. Azért ez elgondolkodtató, hogy visszatérjünk Lovász László intelmeire. És van egy olyan sanda gyanúm, hogy ezek a chatbotok éppen az emberekkel való kommunikációjuk közben képesek irdatlan mennyiségű információt megszervezve és rendszerezve fejlődni. Ha valaki nem hiszi, akkor "nézzen utána" egy futurisztikus filmben, melynek címe is beszédes, a vége meg aztán mindenképpen szimbolikus: Ex machina
https://videa.hu/videok/film-a
nimacio/ex.machina.2015.-geqf6 QXBR9lhlB2N
De természetesen nem kell rögtön egy elképzelt jövőbe ugranunk, érdemes megnézni néhány nagyon is valóságos jelenetet Sophiáról, a szaúdi állampolgárságot kapott robotról. Hogy mi mindenre lehet majd alkalmas egy ilyen robot, mely az elidegenedést valószínűsíthetően majd növeli, azt mindenkinek a fantáziájára lehet bízni, sokkal érdekesebb a dolog szövegvalóságokat érintő hermeneutikai vetülete. Egy ilyen robotba ezer meg ezer regényt lehet betáplálni, (sőt, már írnak is prózai műveket), ám a hermeneutikai módszernek nem az a lényege, hogy egy prózai mű minden sorára emlékezzünk, hanem a megértés, értelmezés kérdése az igazságkeresés és igazságállítás tükrében. Ha a hermeneutika a szövegvalóságok megértésén és értelmezésén keresztüli megismerésének a tudománya, akkor igencsak fel van adva a feladat, hogy mindebbe a mesterséges intelligencia hogyan jön. Mit jelent a történeti mélység, a hermeneutikai kör, a horizont-összeolvadás és nem mellesleg a megértés-értelmezés-alklamazás a mesterséges intelligencia "horizontjáról" tekintve? Nehéz, ma még nem megválaszolt kérdések a szellemtudományok és a könyvtártudomány számára is, hiszen a könyvtár a szövegvalóságok világa. Én ma úgy látom, hogy a mesterséges intelligencia és a hermeneutika egyelőre fönnakad egymás torkán, bár ez még mindig jobb, mintha egymás torkának esnének...:-)
Üdvözlettel: Balogh András
Feladó: Horváth Zoltánné <horvath.zoltanne@partner.t-systems.hu >
Elküldve: 2018. május 10. 17:51:39
Címzett: mandygabor@yahoo.com; Mikulás Gábor; Katalist; Balogh András
Tárgy: RE: [KATALIST] Mesterséges intelligencia az információkeresésben és –feldolgozásban - jún. 6.Tisztelt Katalist Olvasók!
Mándy Gábor blogja inkább a tréfás kedvemet érintette meg: „előbb-utóbb minden munkamozzanat automatizálható, és az ember végül teljesen és véglegesen kiszorul … Nem lesz géprombolás és nem lesz tömeges éhínség. Kommunizmus lesz." Még nincs?
Az optimizmusom sugallatai:
- amíg emberek tervezik és hozzák létre a különféle magas szintű technológiákat, addig a „gépek" és a technológia fázis késésben lesz az emberrel szemben, aki tárgyiasít egy múltbéli tudást, amely a megszületéskor már egy picikét elavult. Olyan, mint a tezaurusz – bármennyire igyekszünk, mindig elmaradunk a világ aktuális változásától és bonyolultságától. (Ungváry Rudolfot kivéve).
- a bonyolult rendszerek környezetében megjelennek az új igények és új szolgáltatások, amelyeket ki kell találni, terjeszteni, fejleszteni kell. Az emberi cselekvések ezért nem válnak feleslegessé, csak átalakulnak, transzformálódnak. Csak legyünk képesek felismerni, kezelni és gyakorolni a lépéseket és technológiákat. Keményen gyakorlunk!
- sokkal nagyobb veszélynek érzem a társadalmi polarizálódást, egyre több ember nem fogja érteni a magas technológiákat, lemarad az alkalmazásukról, már a kormányablak megközelítésétől is görcsöt kap, és nem képes szolgáltatásokat igénybe venni. A „gépüzenetek" inkább agressziót váltanak ki azokban, akik nem tudják sem értelmezni, sem megjegyezni az utasításokat, kulcsszavakat. Ki segít majd nekik? („A könyvtárba mentem, gyere utánam!")
- Az „értők" is részterületeket fognak át, mert annyira bonyolulttá válnak a rendszerek. Arra kell majd koncentrálni, hogyan lehet elemző és rendszerező memória támogatókkal segíteni az emberi agy kapacitását, amelynek állítólag csak 10 %-át használjuk jelenleg. Specializálódunk!
Vajon mennyire tanulunk meg kódokban gondolkodni, amely segíti és gyorsítja az áttekintést, a rendszerezést és szelekciót? A kódok értelmezéséhez megfigyelhetjük a kiskorúak kütyüzését. Gyors és felületes, vagy csak nekünk az, pedig csak más? IKNY újragondolások?
Az oktatás persze nem arra halad, hogy rendszerezni és szelektálni kell az ismerethalmozás helyett, itt megint látható a fáziskésés, múltbéli rendszerekhez való alkalmazkodást tanítunk. A tudás fenntartására itt van a digitalizálás földrajzi korlátok nélkül – csak meg tudjunk birkózni az egyéb korlátoltságokkal szemben. Könyvtári mentorok!
Hát most a végére már nem annyira vicces a kedvem.
Üdvözlettel:
Horváth Zoltánné, Marcsi
könyvtári tanácsadó
(magánvélemény)
T-SYSTEMS Magyarország Zrt..
From: Katalist [mailto:katalist-bounces@lists
erv.niif.hu ] On Behalf Of mandygabor@yahoo.com
Sent: Thursday, May 10, 2018 3:30 PM
To: Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>; Katalist <katalist@listserv.niif.hu>; Balogh András <balogh@fszek.hu>
Subject: Re: [KATALIST] Mesterséges intelligencia az információkeresésben és –feldolgozásban - jún. 6.
Én nem félek a munkahelyek elvesztésétől. Épp a 168 Óra mai számában jelent
meg erről egy nyúlfarknyi olvasói levelem. Nem lesz géprombolás és nem lesz tömeges
éhínség. Kommunizmus lesz. (Ennek könyvtártudományi vonatkozásairól azonba
még korai lenne vitatkozni.)
A szöveget egy blogomra is feltettem:
:-)
Mándy
On Thursday, May 10, 2018, 3:19:52 PM GMT+2, Balogh András <balogh@fszek.hu> wrote:
"De új, hosszú távú problémákat is tudunk gyártani. A mesterséges intelligencia kitört a számítástudománynak abból a zugából, melyben eddig létezett, és robbanásszerűen hódítja meg új meg új részeit, az önvezető autótól az orvosi diagnosztikán át a virtuális valóság egyre jobb megvalósításáig. Sok jó dolgot ígér, de a veszélyei is hatalmasak – munkahelyek elvesztése, privátszféránk veszélyeztetése, a nevelés és oktatás ellehetetlenítése és talán sok más, amit nem is látunk előre, egészen az emberiség teljes félreállításáig. De említhetném itt a „big data", a géntechnológia és az informatikai forradalom sok, még fel nem tárt, előre nem látott hatását.
Félreértés ne essék, nem a mesterséges intelligencia és más csúcskutatások ellen beszélek; sőt, nekünk, tudósoknak élen kell járnunk, nehogy rossz kézbe kerüljön az irányítás és az alkalmazás. Természettudósoknak, élettudósoknak, valamint társadalom- és bölcsészettudósoknak együtt kell elébe mennünk a szükségképpen felvetődő súlyos társadalmi, biztonsági, egészségügyi problémáknak. Nehogy 40 év múlva ébredjünk rá, hogy azt reméltük, minden szebb és jobb lesz a mesterséges intelligencia által, de igazából csak más formában térnek vissza a gondok, félelmetesebben, mint valaha!"
(...)
Ugyanakkor nem szabad prejudikálni a mesterséges intelligencia marxista, ("elidegenedés- és értéktöbblet-elméleti") megközelítését se, jóllehet a marxizmus, mondhatni "metafizikai" alapkategóriáinak rutinszerű használata analógiákban merülhet ki.
E két filozófiai irányzat problémafelvetéshez egy aktuális hírt is megosztanék, melynek tanulsága, hogy ugyan az idegőrlő zenék megszűnhetnek a telefonos ügyfélszolgálatokon, de az "emberi hang", az emberi munkahely is egyúttal. Ebben a mozzanatban érhet össze a hermeneutikai destrukció, a fenomenológiai redukció és a gazdaságfilozófia.
Üdvözlettel: Balogh András
Feladó: Katalist <katalist-bounces@listserv.nii
f.hu >, meghatalmazó: Mikulás Gábor <mikulasg@gmconsulting.hu>
Elküldve: 2018. május 10. 10:01:48
Címzett: Katalist
Tárgy: [KATALIST] Mesterséges intelligencia az információkeresésben és –feldolgozásban - jún. 6.
Kedves Kollégák,* Hogyan tudunk jobban összpontosítani a mesterséges intelligencia által nem kiváltható munkaterületekre? Melyek maradnak azok?
(...)
